A vakság gyógyításán dolgozó Roska Botond kapja idén a Körber-díjat, Európa legrangosabb orvostudományi elismerését

Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben
Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben (Fotó: MTI)

2020. június 24. [18:44]

A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről.

Az elismeréssel egymillió euró jár - jelentette be kedden a szervezet.

Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon.

A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kedden elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát. A tudós felidézte, hogy 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint mondta: akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.

"Az emberi retina olyan, mint egy számítógép, ennek egy része úgy működik, mint egy fényképezőgép, ami felveszi a képet és van egy része, amely feldolgozza azt. Ezekből a feldolgozott képekből jelek mennek az agyba a látóidegen keresztül. Ahhoz, hogy vissza tudjuk állítani a látást, a kezdetek kezdetén azt kellett megérteni, hogyan működik ez a gépezet, hogyan működik a retina" - idézte fel a tudós.

A tudós egyik fő kutatási területéről, a látásvisszaállítást célzó génterápiás kísérletekről elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.

Kitért arra is, hogy a kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába: 15 látássérült ember megkapta az általuk kifejlesztett génterápiás oltást. A kísérletek Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban folynak. Az első öt kísérleti alany eredményeit jelenleg értékelik ki és az év végére lesz publikus, hogy milyen mértékben volt eredményes a terápia.

Roska Botond tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Magyarországon 2019-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award díjat és a Magyar Szent István-rendet is.

A Körber Európai Tudományos Díj idei átadója szeptember 7-én lesz a hamburgi városházán. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!