Január 15-ig kell válaszolnia Szerbiának a strasbourgi bíróság kérdéseire a hangágyú ügyében
2026. november 21. [11:25]
Az Emberi Jogok Európai Bírósága január 15-ig adott határidőt Szerbiának, hogy nyilatkozzon a tavaly március 15-i belgrádi tüntetésen történt, feltételezett hangágyúhasználatról. Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ jogásza az RTS-nek nyilatkozva a nyomozás folytatását sürgette, és arra figyelmeztetett, hogy a rendőri bántalmazásokkal kapcsolatos ügyekben elmaradó felelősségre vonás súlyos problémát jelent.
Ilić emlékeztetett arra, hogy a tüntetést követően több mint 150 állampolgár tett vallomást az ügyészségen, azt állítva, hogy valamilyen eszköz alkalmazása miatt sérüléseket szenvedett. A számos feljelentés ellenére az ügyészség végül egy hivatalos feljegyzéssel zárta le az ügyet, amelyről az érintetteket sem tájékoztatta.
A jogász szerint a Legfőbb Ügyészség vizsgálóbizottságának jelentése több hiányosságot is feltárt a nyomozásban. Úgy véli, az ügyet nem lezárni, hanem tovább vizsgálni kellene, ezért arra számít, hogy Zagorka Dolovac legfőbb ügyész elrendeli az eljárás folytatását.
Ilić szerint indokolt lenne, hogy a nyomozást a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vegye át. Nemcsak azt kellene tisztázni, hogy alkalmaztak-e valamilyen hanghatást kiváltó eszközt, hanem azt is, hogy ki rendelhette el annak használatát, milyen céllal, és történt-e kísérlet az esetleges felelősség eltussolására.
Rendőri bántalmazás gyanúja a Danka Ilić-ügyben
A jogász a kétéves Danka Ilić eltűnésével kapcsolatos nyomozásról is beszélt, különös tekintettel Dalibor Dragijević halálára, aki az egyik gyanúsított testvéreként rendőrségi őrizetben vesztette életét.
A belügyminisztérium kezdetben azt közölte, hogy Dragijević egészségi állapotának romlása miatt, természetes halállal hunyt el. Ilić szerint azonban később olyan adatok kerültek elő, amelyek erőszakos halálra utaltak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a két fő gyanúsított szintén rendőri bántalmazásra panaszkodott.
Ilić hangsúlyozta, hogy a bíróságnak különös körültekintéssel kell megvizsgálnia azokat a vallomásokat, amelyekről felmerült, hogy kényszer hatására születtek. Amennyiben ezeket bizonyítékként nem lehet felhasználni, az a büntetőeljárás kimenetelét is befolyásolhatja, attól függően, hogy milyen más bizonyítékok állnak rendelkezésre.
A felelősségre vonás hiányát bírálta a jogász
Ilić más, rendőri bántalmazás gyanújával kapcsolatos eljárásokat is szóba hozott, köztük a magas rangú rendőri vezetőket érintő ügyeket. Hangsúlyozta, hogy minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme, ugyanakkor az esetleges jogsértéseket alaposan ki kell vizsgálni.
A jogász szerint Szerbiában az intézmények eddig nem mutatták meg kellő egyértelműséggel, hogy a rendőri kínzásnak és bántalmazásnak következményei vannak. Úgy véli, a felelősségre vonás mellett a rendőrök megfelelő képzésére is szükség van, a hatóságoknak pedig minden hiteles, emberi jogi jogsértésre utaló állítást ki kell vizsgálniuk.
