A Szerb Haladó Párt nem állítana jelöltet az év végéig esedékes elnökválasztáson
2026. november 2. [16:08]
Nem kíván részt venni az év végéig esedékes szerbiai köztársaságielnök-választáson az október 25-i előrehozott parlamenti választáson vereséget szenvedett Szerb Haladó Párt (SNS) - jelentette be Aleksandar Vučić volt köztársasági elnök a Pink televízió műsorában. A parlamenti választáson győztes Egyetemista Lista lehetséges elnökjelöltjeként eközben Radomir Saičić akadémikus neve merült fel, írja az MTI.
"Ilyen körülmények között semmi okunk arra, hogy részt vegyünk valamiben, ami csupán színjáték" - fogalmazott Aleksandar Vučić a vasárnap esti műsorban.
Hozzátette: "itt nemcsak politikai élet nincs, hanem olyan versenyben kellene részt vennünk, amelyben valaki előre megköti a kezünket és a lábunkat".
A volt köztársasági elnök szerint a Szerb Haladó Párt számára nem biztosítottak a tisztességes politikai verseny feltételei.
Azt állította, hogy pártja tagjait megverik, letartóztatással fenyegetik és zaklatják politikai hovatartozásuk miatt.
Felidézte, hogy pártja 2012-ben ellenzékből került hatalomra, és állítása szerint akkor sem panaszkodtak a médiaviszonyokra, noha egyetlen televízió sem támogatta őket.
A politikus ugyanakkor nem zárta ki, hogy az SNS később megváltoztatja döntését. A Vreme hetilap értékelése szerint a végleges álláspont attól is függhet, hogy a párt milyen esélyeket lát saját jelöltjének.
A Szerb Haladó Párt december 13-án tart rendkívüli tisztújító közgyűlést, amelyen várhatóan ismét Aleksandar Vučićot választják meg a párt elnökévé.
A politikus 2023-ban mondott le pártja vezetéséről.
Az október 25-i parlamenti választáson győztes Egyetemista Lista egyelőre nem nevezte meg köztársaságielnök-jelöltjét.
A szerbiai sajtóban azonban egyre gyakrabban említik Radomir Saičić vegyészprofesszor, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) tagjának nevét.
A Blic című napilap hétfői összeállítása szerint az akadémikus az Egyetemista Lista nemzeti irányultságú szárnyának egyik legismertebb képviselője, akinek esetleges jelöltségét a szuverenista politikai nézeteket valló csoportok is támogathatják.
Radomir Saičić a választási kampányban, majd a voksolás után is többször szerepelt a nyilvánosság előtt, és az Egyetemista Lista győzelmét követően elsőként szólalt fel a mozgalom képviseletében. Korábban arról beszélt, hogy a lista különböző politikai meggyőződésű tagjait az igazságért és az igazságosságért folytatott küzdelem köti össze.
Az akadémikus egyelőre nem nyilatkozott arról, vállalná-e az államfőjelöltséget. A NIN hetilapnak adott korábbi interjújában hangsúlyozta, hogy a jelöltekről az egyetemisták döntenek, és a parlamenti választás előtt is számos találgatás látott napvilágot, mielőtt a végleges névsort nyilvánosságra hozták.
Az új kormány megalakításáról szólva a Blicnek azt mondta, hogy előbb hitelesíteni kell a választási eredményeket, majd meg kell tartani a parlament alakuló ülését.
"Az a célunk, hogy ez a folyamat ne húzódjon el túlságosan, de felelősségteljesen, elhamarkodott döntések nélkül akarunk eljárni" - hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a lista 250 jelöltje és külső szakértői közül ki tudják választani az ország vezetésére alkalmas embereket.
A mozgalom közös céljai között a jogállamiság helyreállítását, a korrupció elleni küzdelmet, a média felszabadítását és a gazdasági fejlődést említette.
A 65 éves Radomir Saičić 1961-ben született Belgrádban. A Belgrádi Egyetem Vegyészeti Karán 1991-ben doktorált, 2002 óta egyetemi tanár, 2018 óta a SANU rendes tagja. Kutatói munkája mellett több egyetemi vezetői tisztséget is betöltött.
Tavaly júniusban aláírta az akadémia tagjainak azt a kezdeményezését, amely Aleksandar Vučić lemondását követelte a demokratikus intézmények és a társadalmi berendezkedés meggyengítése miatt.
Szerbiában azért kell az év végéig köztársaságielnök-választást tartani, mert Aleksandar Vučić szeptember 27-én, második elnöki megbízatásának lejárta előtt lemondott tisztségéről.
Döntését azzal indokolta, hogy egyszerű állampolgárként kíván részt venni az október 25-re kiírt előrehozott parlamenti választáson. Az államfői feladatokat azóta ideiglenesen Ana Brnabić parlamenti elnök látja el.
Aleksandar Vučić megbízatása 2027 májusában járt volna le.
A szerb alkotmány szerint a köztársasági elnököt közvetlenül, öt évre választják, és ugyanaz a személy legfeljebb kétszer töltheti be a tisztséget. Aleksandar Vucicot 2017-ben és 2022-ben választották államfővé, ezért harmadik mandátumra már nem pályázhat.
Az államfő megbízatásának idő előtti megszűnése esetén három hónapon belül új választást kell tartani. A szeptember 27-i lemondás miatt a voksolást legkésőbb december 27-én kell megtartani.
A választást a parlament elnöke írja ki, legalább harminc nappal a szavazás előtt.
A köztársasági elnök képviseli Szerbiát belföldön és külföldön, miniszterelnök-jelöltet javasol a parlamentnek, kihirdeti a törvényeket, valamint ő a fegyveres erők főparancsnoka.
A végrehajtó hatalom gyakorlása ugyanakkor az alkotmány szerint a kormány feladata. Aleksandar Vucic 2017-ben a miniszterelnöki székből ült át az államfőibe, és az alkotmány előírásaival ellentétesen a végrehajtó hatalmi jogköröket is magához vonta.
Az október 25-i előrehozott parlamenti választáson az Egyetemista Lista a szavazatok 53,01 százalékát szerezte meg, míg az Aleksandar Vucic nevével fémjelzett Egyesült Szerbia lista 38,98 százalékot kapott. Az Egyetemista Lista ezzel abszolút többséget szerzett a 250 tagú parlamentben.