Ilija Srdanović az új hatalom EU-hoz és Koszovóhoz való viszonyáról, valamint a nagy infrastrukturális beruházásokról

Az Egyetemista Lista folytatni fogja a Koszovóval kapcsolatos párbeszédet, amelyet az előző hatalom idején kezdtek meg. Ez magában foglalja a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló, az Európai Unió közvetítésével 2013-ban aláírt brüsszeli megállapodás végrehajtását is.

Erről Ilija Srdanović, az Egyetemista Lista vezetője beszélt.

A Szabad Európa Rádiónak (RSE) adott interjújában Srdanović kijelentette, hogy az új hatalom tiszteletben tartja a Szerbia által aláírt nemzetközi megállapodásokat, folytatja az európai integrációt, valamint nagyobb átláthatóságot követel a jelentős infrastrukturális beruházások és a külföldi befektetőkkel kötött szerződések tekintetében.

„Továbbra is nyitottak vagyunk, teret biztosítunk a nyílt párbeszédnek és a kérdések rendezésének, mindenekelőtt polgáraink és a nemzetközi közösség valamennyi szereplőjének érdekében” – mondta Srdanović a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatására vonatkozó kérdésre válaszolva.

Arra a kérdésre, hogy ez a brüsszeli megállapodás teljes körű végrehajtását is jelenti-e, azt válaszolta, hogy az új hatalom tiszteletben tartja a nemzetközi szinten elfogadott megállapodásokat, ugyanakkor azok felülvizsgálhatók abból a szempontból, hogy összhangban állnak-e Szerbia Alkotmányával.

Srdanović közölte, hogy a stratégiai jelentőségű kérdésekben a konkrét döntéseket a kormány megalakulását követően hozzák meg, hangsúlyozva, hogy az Egyetemista Lista egyelőre nem vette át a hatalmat.

Az európai integrációról szólva kijelentette, hogy Szerbia folytatja ezt a folyamatot, az új hatalom pedig azon dolgozik majd, hogy az ország belpolitikáját összhangba hozza az európai normákkal a jogállamiság, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem, az intézmények működése és a médiaszabadság területén.

Elmondása szerint az egyik cél az lesz, hogy a polgárok pontosabb és részletesebb tájékoztatást kapjanak arról, milyen előnyökkel járna Szerbia számára az európai uniós tagság.

Az Oroszországhoz fűződő viszony esetleges megváltoztatására és a Moszkvával szembeni szankciók bevezetésére vonatkozó kérdésre Srdanović azt válaszolta, hogy a külpolitikáról nyílt társadalmi párbeszédet folytatnak majd, a döntéseknek pedig a polgárok többségének akaratát kell tükrözniük, nem pedig egyetlen ember vagy egy szűk csoport álláspontját.

„Párbeszédet kezdeményezünk, és lehetőséget adunk a polgároknak arra, hogy maguk válasszák meg azt az irányt, amelyet a legmegfelelőbbnek tartanak” – mondta Srdanović.

Ismételten hangsúlyozta, hogy az Egyetemista Lista nem támogatja a leszámolást és az erőszakot. Emlékeztetett arra, hogy a lista képviselői arra szólították fel a polgárokat, hogy békésen és méltóságteljesen kövessék végig a választási folyamatot.

Az Informer televíziónál és annak környékén történt eseményeket kommentálva Srdanović kijelentette, hogy azokat nem az Egyetemista Lista kezdeményezte, és nem is támogatta. Hozzátette, hogy a közbiztonságért jelenleg az ügyvezető hatalom viseli a felelősséget.

„Jelenleg nekünk arra van lehetőségünk, hogy felhívásokat intézzünk a polgárokhoz, míg az állami rendszer működtetéséhez szükséges eszközök továbbra is az ügyvezető állami apparátus kezében vannak” – fogalmazott Srdanović.

Hozzátette, hogy amint az Egyetemista Lista hivatalosan is átveszi a hatalmat, az országban történtekért már a lista is felelősséget visel.

A miniszterelnök-jelölt és a miniszterek kiválasztásáról szólva Srdanović elmondta, hogy a személyi javaslatokat az Egyetemista Lista parlamenti képviselőinek többségi csoportja terjeszti elő, a törvényekkel összhangban. Azokat a jelölteket választják majd ki, akikről közösen úgy ítélik meg, hogy a leghatékonyabban tudnak dolgozni a polgárok érdekében.

Bejelentette továbbá, hogy az új hatalom teljes körű betekintést követel majd a nagy infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos szerződésekbe, beleértve a Belgrád víziváros projektet és a kínai beruházásokat is. Ennek célja annak megállapítása, hogy a szerződéseket a törvényekkel összhangban és a polgárok érdekében kötötték-e meg.