Az EU az oroszok gyorsított honosításának leállítását kéri Szerbiától

Az Európai Unió arra szólította fel Szerbiát, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, amely lehetővé teszi egyes, biztonsági vagy migrációs kockázatot jelentő országok állampolgárainak gyorsított vagy egyszerűsített honosítását. A felszólítás Oroszország állampolgáraira is vonatkozik – közölte az Európai Bizottság szóvivője a Szabad Európa Rádió megkeresésére.

Brüsszel álláspontja szerint különösen problémás, ha olyan harmadik országbeli állampolgárok jutnak szerb állampolgársághoz, akiknek az Európai Unióba egyébként vízumra lenne szükségük. A szerb útlevéllel ugyanis vízum nélkül beléphetnek a schengeni térségbe, így megkerülhetik azokat az ellenőrzéseket, amelyekre eredeti állampolgárságuk alapján szükség lenne.

Az Európai Bizottság már korábban is jelezte aggodalmát amiatt, hogy nőtt a gyorsított eljárásban honosított orosz állampolgárok száma. A Szabad Európa Rádió korábbi vizsgálata szerint 2022 óta több mint 300 orosz kapott szerb állampolgárságot kormányhatározattal, közülük 44-en csak 2026 első öt hónapjában. A honosítottak között sportolók, művészek és üzletemberek mellett nemzetközi szankciók alatt álló személyek is voltak.

Nem kell előzetesen Szerbiában élniük

A szerb állampolgársági törvény lehetővé teszi, hogy a kormány „a Szerb Köztársaság érdekére” hivatkozva olyan személyeknek is állampolgárságot adjon, akik nem teljesítik a szokásos honosítási feltételeket. Ebben az esetben például nem szükséges többéves szerbiai tartózkodás, és az érintetteknek korábbi állampolgárságukról sem kell lemondaniuk.

Az Európai Bizottság szerint éppen ez a lehetőség vet fel biztonsági aggályokat. Egy uniós dokumentum már az év elején arra szólította fel Szerbiát, hogy ne alkalmazza a gyorsított eljárást olyan országok állampolgáraira, amelyek az EU szerint illegális migrációs vagy biztonsági kockázatot jelenthetnek.

Dačić moszkvai látogatása után érkezett az újabb figyelmeztetés

Az uniós állásfoglalás közvetlen előzménye Ivica Dačić szerb belügyminiszter múlt heti moszkvai látogatása volt. Dačić ott a szerb és az orosz belügyi szervek együttműködésének folytatásáról beszélt.

Az Európai Bizottság szóvivője erre reagálva hangsúlyozta: az EU elvárja a tagjelölt országoktól, így Szerbiától is, hogy kül- és biztonságpolitikájukat fokozatosan igazítsák az uniós állásponthoz. Ez magában foglalja az Oroszországgal szembeni szankciók kérdését is.

Brüsszel szerint Szerbiának azt is bizonyítania kell, hogy stratégiai irányultsága valóban az Európai Unió felé mutat. Az uniós intézmények ezért nemcsak a külpolitikai lépéseket, hanem a vízum- és állampolgársági politikát is az európai integráció fontos részének tekintik.