Elutasította a bíróság az Egyetemista Lista panaszait a külföldi szavazás ügyében

Elutasította a Közigazgatási Bíróság az Egyetemista Lista két panaszát a külföldi szavazás megszervezése miatt. A testület szerint a Köztársasági Választási Bizottság jogszerűen járt el a szavazási időpontok és a külföldi szavazóhelyek kijelölésekor.

Elutasította a Közigazgatási Bíróság az Egyetemista Lista két panaszát, amelyeket a külföldön élő szerbiai állampolgárok szavazásának megszervezése miatt nyújtottak be. A bíróság szerint a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) jogszerűen járt el mind a szavazás időpontjának, mind a külföldi szavazóhelyek kijelölésének ügyében. A döntésekkel gyakorlatilag kimerültek a jogorvoslati lehetőségek a kérdésben – mondta a Danasnak Vladimir Dragaš, a választási bizottság tagja.

Az Egyetemista Lista egyik kifogása arra vonatkozott, hogy a külföldi szavazóhelyeken nem mindenütt a helyi idő szerint reggel 7 és este 8 óra között lehet voksolni. A Köztársasági Választási Bizottság úgy határozott, hogy a szavazás minden külföldi helyszínen 13 órán át tartson, és legkésőbb szerbiai idő szerint 20 órakor érjen véget.

A bíróság szerint a törvény valóban előírja a 7 és 20 óra közötti szavazást, de ezt nem lehet külön kezelni attól a rendelkezéstől, amely felhatalmazza a választási bizottságot arra, hogy a különböző időzónák figyelembevételével meghatározza a külföldi voksolás pontos időpontját. Emiatt nem fogadta el az Egyetemista Lista érvelését, amely szerint minden országban a helyi időhöz kellett volna igazítani a 13 órás szavazási időt – írja a Danas.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például Ausztráliában, Új-Zélandon, Chicagóban vagy New Yorkban a szavazás egy része szokatlan, akár éjszakai időpontra eshet. Az Egyetemista Lista szerint ez indokolatlanul megnehezíti a választójog gyakorlását.

A másik panasz a külföldi szavazóhelyek számát és elhelyezkedését kifogásolta. Az Egyetemista Lista szerint több olyan városban sem nyitottak szavazóhelyet, ahol elegendő számú szerbiai állampolgár jelentkezett, illetve ahol működik diplomáciai vagy konzuli képviselet. A kifogásban többek között Manamát, Szófiát, Santiagót, Havannát, Dohát, Bukarestet, Temesvárt, Pozsonyt, Isztambult, Ankarát, Abu-Dzabit és Dubajt említették.

A lista azt kérte, hogy a választási bizottság szerezze be a külügyminisztériumtól a jelentkezők pontos számát az egyes városokra lebontva, és ezek alapján nyisson további szavazóhelyeket. A Közigazgatási Bíróság azonban elfogadta a Köztársasági Választási Bizottság álláspontját, amely szerint a külföldi szavazóhelyek kijelölésére a külügyminisztérium tesz javaslatot, és a jogszabályok nem írják elő, hogy minden diplomáciai-konzuli képviseleten külön szavazóhelyet kell létrehozni.

A bíróság arra is hivatkozott, hogy külföldön főszabály szerint csak ott lehet szavazóhelyet nyitni, ahol legalább 100, legfeljebb pedig 2500 választópolgár szerepel a névjegyzékben. A 100 fő alatti szavazóhelyek engedélyezésének lehetősége a bíróság értelmezése szerint csak a szerbiai szavazóhelyekre vonatkozik.

Az Egyetemista Lista korábban azt állította, hogy közel 28 ezer külföldön élő választó maradhatott szavazóhely nélkül. A BBC szerb nyelvű kiadása szerint a lista arra is panaszkodott, hogy 49 olyan városban sem nyitottak szavazóhelyet, ahol szerintük elegendő számú választó jelentkezett.

A Köztársasági Választási Bizottság hivatalos adatai szerint az október 25-i parlamenti választáson összesen 8392 szavazóhely működik majd, ezek közül 93 külföldön, 37 országban.

Vladimir Dragaš szerint a mostani bírósági döntésekkel szinte minden jogi lehetőség kimerült. Elméletileg még szóba jöhet az Alkotmánybíróság, de szerinte annak gyakorlata és az ügyek elbírálásának üteme alapján aligha születne döntés még az október 25-i választás előtt. Egy esetleges alkotmánybírósági eljárásnak ezért inkább a jövőbeni választási gyakorlat szempontjából lehet jelentősége, a mostani külföldi szavazás megszervezését már várhatóan nem befolyásolná.

A Köztársasági Választási Bizottság egy harmadik, hasonló tárgyú panasz ügyében is döntött, és Dragaš arra számít, hogy annak sorsa sem lesz más, mivel lényegében ugyanarra az érvelésre épül, mint az előző kettő.