Újvidéki aktivisták: Az elnöki kegyelem Vučić politikai haszonszerzési kísérlete

Aleksandar Vučić államfői tisztségéről való lemondása előtt kegyelmi döntést hozott 49 ember, köztük 12 újvidéki aktivista ügyében. Mivel ellenük még folyamatban volt a büntetőeljárás, az elnöki döntés annak megszüntetését jelenti, az érintettek azonban azt üzenik: nem kegyelmet kértek, hanem igazságot és tisztességes tárgyalást.

Aleksandar Vučić közvetlenül köztársasági elnöki tisztségéről való lemondása előtt összesen 49 ember ügyében hozott kegyelmi, illetve büntetőeljárás alóli mentesítést jelentő döntést. Közöttük van az a 12 újvidéki aktivista is, akik ellen az alkotmányos rend elleni cselekmény előkészítése miatt folyik büntetőeljárás. Vučić azt mondta, döntését „kegyelmi aktusnak” tekinti; az érintettek közül többen viszont azt állítják, nem kegyelmet, hanem tisztességes bírósági eljárást vártak, írja az N1.

Jogilag fontos különbség, hogy az újvidéki tizenkettő esetében nem egy már jogerősen kiszabott büntetés elengedéséről van szó. A szerb büntető törvénykönyv szerint az elnöki kegyelem egyik formája lehet a konkrét személy büntetőeljárás alóli mentesítése is. Mivel az aktivisták pere még folyamatban volt, esetükben nem már kiszabott büntetés elengedéséről, hanem a folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetésével járó elnöki kegyelemről van szó. A szerb alkotmány az államfőt feljogosítja kegyelem adására.

Vučić szeptember 27-én közölte, hogy 49 ember ügyében hozott ilyen döntést. Közülük 23-at az elmúlt másfél év tüntetéseivel és konfliktusaival hozott összefüggésbe: 12-en az úgynevezett „újvidéki csoport” tagjai, további 11 embert pedig olyan incidensek miatt vontak eljárás alá, amelyekben blokádokon részt vevő polgárok vagy diákok ellen léptek fel. Vučić azt mondta, azért döntött így, hogy – megfogalmazása szerint – „kezet nyújtson” mindkét oldalnak, és az újvidéki aktivisták esetében életkorukra is hivatkozott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kegyelmi döntés nem jelenti azt, hogy ártatlannak tartaná őket, emeli ki a Blic.

A tizenkét újvidéki aktivista ellen 2025 novemberében kezdődött meg a per. Marija Vasićot, Lado Jovovićot, Mladen Cvijetićet, Srđan Đurićot, Davor Stefanovićot és Lazar Dinićet 2025. március 14-én vették őrizetbe. A STAV további hat aktivistája – Mila Pajić, Branislav Đorđević, Anja Pitulić, Jovan Dražić, Doroteja Antić és Dejan Bagarić – akkor külföldön tartózkodott, azóta sem tértek vissza Szerbiába, ezért távollétükben folyt ellenük az eljárás. A fogva tartottak összesen több mint hét hónapot töltöttek börtönben, illetve házi őrizetben, emlékeztet a 021.

Az ügy előzménye egy 2025 márciusában készült, lehallgatott beszélgetés volt. A STAV aktivistái és a Szabad Polgárok Mozgalmának újvidéki tagjai a március 15-i belgrádi tiltakozás előtt találkoztak, a beszélgetésről készült hangfelvételt pedig később több országos lefedettségű, kormánybarát televízió is sugározta. A védelem kezdettől vitatta az eljárás jogszerűségét, és azt állította, hogy a lehallgatott beszélgetést nem törvényesen szerezték meg. Ezek a védelem állításai; a vádirat szerint az aktivisták az alkotmányos rend és az állambiztonság elleni cselekmény előkészítésével, valamint az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására való felhívással kapcsolatos bűncselekményekkel néztek szembe.

Srđan Đurić, aki a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) újvidéki ifjúsági szervezetének elnöke az elnöki döntés után közölte: nem kér „kegyelmet, kegyelmi döntést vagy aboliciót”, hanem igazságot és tisztességes tárgyalást szeretne. Úgy fogalmazott, hogy a megbékélés felé nyújtott kezet nem fogadja el, és a döntést annak bizonyítékaként értelmezi, hogy szerinte az ellene indított eljárás politikai indíttatású volt.

Hasonlóan reagáltak a STAV külföldön tartózkodó aktivistái is. Közleményükben azt állították, hogy az eljárás kezdettől „megrendezett politikai folyamat” volt, és szerintük a büntetőeljárás megszüntetésével Vučić politikai hasznot próbál szerezni a választási kampányban. Azt is közölték, hogy a kegyelmi döntést nem tekintik valódi irgalmi gesztusnak, hanem olyan szabadság visszaadásának, amely szerintük eleve megillette őket.

Branislav Đorđević és Doroteja Antić a Danasnak azt mondták, egyelőre nem terveznek visszatérni Szerbiába. Antić közlése szerint legalább az október 25-i parlamenti választásig külföldön marad, mert nem érzi magát biztonságban. Ezek az érintettek saját állításai és politikai értékelései.

Az ügy egyik lényeges pontja tehát az, hogy az elnöki döntés nem mondta ki az aktivisták ártatlanságát, de a további büntetőeljárás lehetőségét megszünteti. A szerb jog alapján az elnök név szerint meghatározott személyt büntetőeljárás alól is mentesíthet, és az ilyen eljárást hivatalból lehet megindítani.