Minden harmadik szerbiai polgárnak magas a vérnyomása, minden ötödiknek pedig a koleszterinszintje

Egy kutatás szerint a megkérdezettek több mint 40 százaléka úgy véli, hogy testsúlya meghaladja az ideális értéket, egyharmaduknak magas a vérnyomása, minden ötödiknek pedig magas a koleszterinszintje.

Ivana Nedeljković, a Szerbiai Kardiológusok Egyesületének elnöke A polgárok szív- és érrendszeri egészséggel és az LDL-koleszterinnel kapcsolatos szokásai című kutatás bemutatóján elmondta, hogy követni kell az európai modelleket, amelyek magukban foglalják a megelőzést, a diagnózis nyomon követését, valamint a betegek tájékoztatását a problémáról.

„El kell magyarázni a betegnek, hogy hol van a helye a rendszerben. A modern orvoslás nem csupán táblázatokról és számokról szól. Amikor megállapítják az LDL-koleszterin értékét, azt is el kell magyarázni, hogy ez valójában mit jelent: olyan zsírlerakódásokról van szó, amelyek már jelen vannak az erekben. Az pedig, hogy a betegnek nincs fájdalma vagy panasza, nem jelenti azt, hogy nem beteg” – mondta.

Nedeljković hozzátette, hogy az Európai Atlasz adatai szerint minden nyolcadik szerbiai polgár munkaképes korában hal meg, érrendszeri betegségek következtében.

„Ez riasztó, hiszen mindez munkaképes korban történik, amikor a leginkább készen állunk arra, hogy éljük az életünket, élvezzük azt, vagy családot alapítsunk” – fogalmazott.

Bojan Klačar, a Strategist kutatóközpont igazgatója közölte, hogy a kutatás eredményei szerint a polgárok továbbra is leginkább az orvosokban bíznak, őket követi a média, az internet és a mesterséges intelligencián alapuló eszközök.

„Pozitívum, hogy az emberek számára az orvosok jelentik a legfontosabb információforrást és a legnagyobb tekintélyt, amikor a szív- és érrendszeri betegségekről van szó” – mondta.

Klačar ugyanakkor rámutatott arra, hogy az LDL-koleszterinszint szabályozásában a megkérdezettek fontosabbnak tartották a táplálkozást és a testmozgást, mint a megfelelő terápiát és a gyógyszereket.

Aleksandra Đoković, a Szerbiai Kardiológusok Egyesületének kardiológusa arra figyelmeztetett, hogy a probléma nemcsak az idősebbeket érinti, hanem a fiatalabbakat is, akik gyakran nincsenek tudatában annak, hogy ilyen egészségügyi problémáik vannak.

„Az elemzés kimutatta, hogy a fiataljaink több mint felének – akiknek átlagéletkora 40 év – magas a vérzsírszintje és a vérnyomása, tízből négyen pedig arról számoltak be, hogy családjukban valaki már fiatalon szívinfarktust kapott” – mondta.

A kutatásban közölték, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly több mint 40 ezer ember halt meg szív- és érrendszeri betegségek következtében, ami azt jelenti, hogy óránként csaknem öt ember vesztette életét.

A kutatást 1000, 30 és 70 év közötti szerbiai polgár bevonásával végezték el.