Két közvélemény-kutatás, teljesen eltérő eredmények

Alig néhány hét különbséggel két, hasonló módszertannal készült szerbiai közvélemény-kutatás jelent meg a parlamenti választások várható eredményéről, mégis gyökeresen eltérő képet festenek a politikai erőviszonyokról, írja a 021.rs portál.

Míg az egyik felmérés szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) jelentős előnnyel vezet, a másik a diáklista fölényét mutatja. A két kutatás közötti különbség ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a közvélemény-kutatások eredményeit mindig a módszertan és a politikai környezet ismeretében érdemes értelmezni.

A Faktor Plus júniusban, 1200 felnőtt megkérdezésével készített felmérése szerint az SNS a szavazatok 47,1 százalékát szerezné meg, míg a második helyen a diáklista végezne 30,7 százalékkal. A kutatás alapján a parlamentbe még a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Polgári Mozgalom (PSG), a SRCE, a Szerbia Népi Mozgalma (NPS), a Szerbia Új Arca (NLS), valamint Branimir Nestorović a Mi – A Nép Hangja nevű mozgalma is bejutna.

Ezzel szemben a CRTA és a Stanford Egyetem Democracy Action Lab kutatócsoportja által készített, 2324 fős mintán alapuló felmérés szerint a diáklista lenne a legerősebb politikai szereplő 44,9 százalékos támogatottsággal, míg az SNS 35,7 százalékot érne el. Ebben a kutatásban az SPS az egyetlen további politikai erő, amely átlépné a parlamenti küszöböt.

Mi okozhat ekkora eltérést?

A két felmérés ugyanabban a hónapban készült, személyes megkérdezéssel, ezért különösen feltűnő a közel tíz-tizenöt százalékpontos eltérés. Miljan Mladenović közvélemény-kutató az Insajdernek nyilatkozva azt mondta: ilyen különbség mögött több tényező is állhat. Befolyásolhatja az eredményeket a kérdések megfogalmazása, a válaszlehetőségek sorrendje vagy az, hogy egy politikai szereplő szerepel-e előre megadott válaszként, vagy csak az egyéb kategóriában említhetik meg a válaszadók.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikailag erősen megosztott társadalomban egyre nagyobb problémát jelent a válaszadói bizalmatlanság. Sokan nem szívesen vesznek részt közvélemény-kutatásokban, mások pedig nem minden esetben mondják el őszintén politikai preferenciájukat. Ez torzíthatja a mintát, és csökkentheti a felmérések pontosságát.

A választásokig minden nyitott marad

Mivel a parlamenti választások időpontját továbbra sem tűzték ki, egyelőre egyik kutatás sem tekinthető előrejelzésnek, inkább pillanatfelvételnek a közvélemény aktuális állapotáról. Az azonban jól látható, hogy a szerbiai politikai élet rendkívül polarizált, és ez nemcsak a pártok támogatottságában, hanem a közvélemény-kutatások megítélésében is tükröződik.

Éppen ezért a következő hónapokban megjelenő újabb felmérések fontos támpontot adhatnak annak megítéléséhez, hogy melyik kutatás áll közelebb a választói hangulathoz, illetve milyen irányba mozdulnak el a politikai erőviszonyok.