Kijevi nyilatkozat: Szerbia nem írta alá, Vučić ismertette Belgrád álláspontját

A Kijevben megrendezett Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozó résztvevői elfogadták a kijevi nyilatkozatot, amelyben vállalták, hogy továbbra is politikai, katonai, pénzügyi és biztonsági támogatást nyújtanak Ukrajnának, fokozzák a nyomást Oroszországra, valamint együttműködnek a háború sújtotta ország újjáépítésében. A dokumentumot egyedüliként Szerbia nem írta alá.

A nyilatkozat Oroszországot jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan agresszióval vádolja, és felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul fejezze be a háborút, valamint feltétel nélkül és ellenőrizhető módon vonja ki csapatait és haditechnikáját Ukrajna teljes területéről.

Aleksandar Vučić szerb elnök közölte: a csúcstalálkozó résztvevői közül egyedül ő nem látta el kézjegyével a dokumentumot. Hozzátette: a nyilatkozat szövegének ismeretében világossá válik döntésének oka, ezért azt külön nem kívánta részletezni.

Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Szerbia álláspontja mindenki számára ismert, ahogyan ő is tisztában van a többi résztvevő álláspontjával.

Vučić beszámolt arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén kölcsönösen megköszönték egymásnak az országuk területi integritása melletti kiállást. Elmondta, szó esett Ukrajna és Szerbia európai uniós integrációjáról, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a kereskedelmi együttműködés bővítéséről, valamint meghívta Zelenszkijt Belgrádba.

A szerb államfő hangsúlyozta: azért utazott Kijevbe, hogy ismertesse Szerbia álláspontját a legfontosabb kérdésekben. Elmondása szerint a csúcstalálkozó középpontjában az európai integráció, a gazdasági stabilitás erősítése és az energiabiztonság állt.

Vučić ismertette azt az öt alapelvet is, amelyet Szerbia képvisel az orosz–ukrán háború kapcsán. Elsőként az ENSZ Alapokmányának és határozatainak tiszteletben tartását emelte ki, vagyis Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Hozzátette, ezért hálás Ukrajnának is, amiért ugyancsak támogatja Belgrád területi integritását. Második pontként a humanitárius segítségnyújtást említette, amely pénzügyi, egészségügyi és energetikai támogatást foglal magában. Harmadik elemként egy ukrán város újjáépítésében való részvételt nevezte meg. Elmondta, hogy a projekt eddig a vártnál lassabban haladt, de Szerbia a jövőben nagyobb figyelmet fordít rá. Negyedik pontként Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek támogatását emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Szerbia a jövőben is támogatni fogja Ukrajnát, Moldovát és más országokat európai integrációs törekvéseikben. Ötödik pontként a regionális összeköttetések fejlesztését említette. Közölte, hogy Zelenszkijjel tárgyalt az Örményország, Azerbajdzsán és Törökország felé vezető közlekedési folyosókról, amelyek megvalósításához jelentős beruházásokra lesz szükség Szerbia, Románia, Moldova és Ukrajna részéről.

A csúcstalálkozó margóján Vučić Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt Szerbia európai uniós csatlakozásáról és az integrációs folyamat következő lépéseiről. A szerb elnök megköszönte Von der Leyennek az ország európai útjának támogatását, és hangsúlyozta, hogy Belgrád nyílt párbeszédre és az Európai Unióval való együttműködés további erősítésére törekszik.

Kijevben Vučić megbeszélést folytatott Nicușor Dan román államfővel is. A felek a gazdasági együttműködés, az infrastruktúra fejlesztése és a közös beruházások lehetőségeiről tárgyaltak. A szerb elnök köszönetet mondott Romániának Szerbia területi integritásának következetes támogatásáért, valamint azért, hogy Bukarest támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, és megerősítette részvételét a 2027-es belgrádi világkiállításon. A megbeszélésen szó esett a vasúti és közúti összeköttetések fejlesztéséről, valamint a Đerdap 3 vízerőmű-projektről is.

Vučić Janez Janša szlovén miniszterelnökkel is tárgyalt a két ország kapcsolatainak további erősítéséről. Mint fogalmazott, Szerbia a jövőben is jó kapcsolatokat kíván ápolni Szlovéniával, és konkrét együttműködési projektek révén kíván kézzelfogható eredményeket elérni mindkét ország polgárainak érdekében.

A szerb elnök kitért Snežana Paunović közigazgatási és önkormányzati miniszter korábbi kijelentésére is, amelyben a politikus arról beszélt, hogy 1998-ban etnikailag megtisztította volna Koszovót. Vučić kijelentette, hogy a miniszter nyilatkozata nem tükrözi sem az államfő, sem a szerb kormány politikáját. Hangsúlyozta, hogy Szerbia hivatalos politikája a párbeszédre, a békére és a stabilitásra épül, és semmilyen formában nem támogatja az etnikai tisztogatást.