Holland vétó akadályozhatja Szerbia uniós tárgyalásainak előrelépését

Nem valószínű, hogy megkapja az uniós tagállamok szükséges támogatását az Európai Bizottság javaslata, amely újabb tárgyalási klaszter megnyitását tenné lehetővé Szerbia EU-csatlakozási folyamatában. Több tagállam is fenntartásokkal kezeli a kezdeményezést, Hollandia pedig kész vétót emelni.

Az Európai Bizottság azt kéri az uniós tagállamok brüsszeli nagyköveteitől, hogy hagyják jóvá a 3-as klaszter megnyitását Szerbia csatlakozási tárgyalásaiban. A klaszterek olyan reformterületeket foglalnak össze, amelyeken a tagjelölt országoknak előre kell lépniük, mielőtt az Európai Unió tagjaivá válhatnak.

A 3-as klaszter a versenyképességre és az inkluzív növekedésre vonatkozik. Megnyitása a 021.rs szerint azt jelentené, hogy Szerbia megkezdhetné szabályainak összehangolását az Európai Unió egységes piacához kapcsolódó területeken, egyebek mellett a határokon átnyúló szolgáltatások, a szakmai képesítések elismerése és a vállalkozások működését megkönnyítő intézkedések terén.

A Politicónak öt diplomata és tisztségviselő is azt mondta, hogy több kormány szkeptikus a lépéssel kapcsolatban, Hollandia pedig kész megakadályozni a döntést. Mivel egy új tárgyalási klaszter megnyitásához mind a 27 uniós tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, már egyetlen tagállam ellenállása is elegendő lehet a folyamat blokkolásához.

A vita túlmutat Szerbia ügyén: az uniós bővítéspolitika irányáról is szól. A 021.rs beszámolója szerint az Európai Bizottság egyre inkább geopolitikai eszközként tekint a bővítésre, amellyel a tagjelölt országokat Európa felé, más befolyási központoktól pedig távolabb lehetne terelni. Egyes tagállamok ugyanakkor attól tartanak, hogy a jelöltek túl korán kapnának jutalmat, még mielőtt elegendő előrelépést érnének el a demokrácia, az igazságszolgáltatási reform és a jogállamiság terén.

Nemanja Starović európai integrációs miniszter szerint a 3-as klaszter megnyitása már régóta késik. Ahogy fogalmazott, Szerbia ezen a ponton gyakorlatilag csaknem öt éve blokkolva van, és nehéz lenne azt állítani, hogy a szerb államigazgatás 2022 óta végrehajtott reformjai még egy ilyen szerény előrelépést sem érdemelnek meg. Starović szerint egy újabb halasztás elszalasztott lehetőség lenne a további reformok ösztönzésére, és ajándékot jelentene az Európa-ellenes politikai erőknek Szerbiában és a kontinensen is.

Az Euronews szerint az Európai Bizottság július 3-i belső feljegyzésében azzal érvelt, hogy Szerbia az utóbbi időben több vállalását is teljesítette, és a Bizottság álláspontja szerint a 3-as klasztert 2026 júliusában meg kellene nyitni. A dokumentum szerint Belgrád visszavonta a vitatott igazságügyi törvénymódosításokat, előrelépést tett a médiaszabadság, a választási keret és az EU kül- és biztonságpolitikájával való együttműködés terén, bár Szerbia továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz.

A Bizottság ugyanakkor maga is elismeri, hogy Szerbia munkája nem fejeződött be. Az Euronews által ismertetett dokumentum szerint további lépésekre van szükség az igazságügyi reformban és az ügyészségi rendszerben. Több uniós főváros továbbra sem tartja elegendőnek a szerbiai reformokat, különösen a demokratikus visszalépés, az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság miatt.

A 021.rs szerint Hollandia mindaddig ellenezni fogja, hogy Szerbia újabb lehetőséget kapjon a bővítési folyamatban, amíg az ország a jelenlegi irányvonalon halad. Két további uniós tagállam diplomatái is úgy értékelték, hogy a klaszter megnyitására irányuló kezdeményezés a közeljövőben aligha jut előre. Egyikük szerint rossz üzenetet küldene, ha az EU előrelépést engedne egy olyan országnak, amely szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, miközben Ukrajna és Moldova még nem nyitotta meg valamennyi hivatalos tárgyalási klaszterét.

A Politico által ismertetett bizottsági anyag szerint Brüsszel úgy látja, Szerbia „jelentős kötelezettségeket” teljesített, és orvosolta a januárban elfogadott vitatott törvények miatt kialakult visszalépést. Néhány héttel korábban azonban egy másik, bizalmas bizottsági jelentés még komoly aggodalmakat fogalmazott meg az emberi jogi helyzettel kapcsolatban, és arra figyelmeztetett, hogy erősödik a nyomás a civil szervezeteken és az újságírókon. A jelentés szerint nem történt előrelépés több nagyszabású korrupciós ügyben sem, köztük az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlásával kapcsolatos vizsgálatokban, amely tragédiában 16 ember vesztette életét.

Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai 2014-ben kezdődtek. Az Európai Bizottság hivatalos összesítése szerint eddig 22 fejezetet nyitottak meg a 35-ből, ezek közül kettőt ideiglenesen le is zártak. A 4-es klasztert, amely a zöld menetrendre és a fenntartható összeköttetésekre vonatkozik, 2021 decemberében nyitották meg; azóta érdemi előrelépés nem történt újabb klaszter megnyitásával.

Ha a tagállamok nem döntenek a 3-as klaszter megnyitásáról, az Európai Bizottság a Politico forrásai szerint más módokat kereshet arra, hogy elismerje Belgrád törvényi változtatásait. Ezekről a lehetőségekről már készül egy lista, de valószínűtlen, hogy azt a következő hónapokra várható választások előtt ismertetnék.