Frontex: Szerbia vízummentességi rendszere is migrációs kockázatot jelent

Kína, Oroszország és Törökország állampolgárai továbbra is vízum nélkül érkeznek a Nyugat-Balkánra, majd onnan próbálnak továbbjutni az Európai Unióba – figyelmeztetett legújabb kockázati jelentésében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex. A jelenség Szerbiát is érinti, mivel az ország vízummentes beutazást tesz lehetővé több olyan állam polgárainak, amelyeknek az EU-ba már vízumra lenne szükségük.

A Frontex 2026-ra és 2027-re vonatkozó éves kockázati értékelésében arra figyelmeztetett, hogy a nyugat-balkáni migrációs mozgások továbbra is összefüggésben állnak a kelet-mediterrán útvonalon tapasztalható folyamatokkal. Egyes állampolgársági csoportok továbbra is kihasználják a térség országainak vízummentes rendszerét, hogy a régión keresztül próbáljanak eljutni az EU-ba, írja a Beta.

A jelentésben külön megemlítik Kína, Oroszország és Törökország állampolgárait, valamint a palesztin származású jordániai útlevéllel rendelkezőket is. Ők a Nyugat-Balkán egyes országaiba jogszerűen, vízum nélkül léphetnek be, de később embercsempész-hálózatok segítségével vagy más szabálytalan módon kísérelhetik meg az EU külső határának átlépését.

A jelenség hátterében az áll, hogy a nyugat-balkáni országok vízumpolitikája továbbra sem teljesen igazodik az Európai Unióéhoz. A szervezett bűnözéssel foglalkozó nemzetközi kutatóhálózat, a Global Initiative Against Transnational Organized Crime júniusi elemzése szerint Törökország, Kína, Oroszország és Fehéroroszország állampolgárainak vízumra van szükségük az EU-ba történő belépéshez, miközben a Nyugat-Balkán egyes országaiba továbbra is vízum nélkül utazhatnak be. A Frontex és több uniós tagállam szerint ezek a kivételek hozzájárulnak az EU felé irányuló szabálytalan migrációhoz.

A Frontex januári összesítése szerint 2025-ben az EU külső határain észlelt szabálytalan határátlépések száma 26 százalékkal, csaknem 178 ezerre csökkent. A nyugat-balkáni útvonalon is jelentős visszaesést jegyeztek fel, amit a fokozott biztonsági intézkedésekkel és a Frontexszel való szorosabb együttműködéssel magyaráztak. Az ügynökség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a migrációs nyomás gyorsan átrendeződhet az útvonalak között, különösen konfliktusok, instabilitás és embercsempész-hálózatok hatására.

A szakértők szerint a vízummentes beutazás és a későbbi szabálytalan továbbhaladás kombinációja a hibrid embercsempészet egyik formája. Ebben az esetben az érintettek legálisan érkeznek a térségbe, majd szervezett hálózatok segítségével próbálnak továbbutazni Horvátország, Magyarország, Görögország vagy más uniós célországok felé.

A Global Initiative elemzése arra is rámutatott, hogy az embercsempész-hálózatok egyre kifinomultabban használják ki a jogszerű beutazási lehetőségeket, a munkavállalási, turisztikai, sport- és oktatási célú vízumokat, valamint a régió munkaerőhiányát. A szervezet szerint ezért nem elegendő kizárólag a határátlépések ellenőrzésére összpontosítani, hanem szigorúbb ellenőrzésre, jobb kockázatelemzésre és a munkaerő-közvetítési csatornák felügyeletére is szükség van.

Az Európai Bizottság korábban többször is felszólította a nyugat-balkáni országokat, köztük Szerbiát, hogy vízumpolitikájukat gyorsabban igazítsák az EU szabályaihoz. Brüsszel szerint a vízumrendszerek eltérései növelik a szabálytalan migráció kockázatát, és nyomást gyakorolhatnak az unió külső határaira.