Szerbia Népi Mozgalma bemutatta gazdasági programját

A hazai gazdaság fejlesztését, a korrupció visszaszorítását, a közbeszerzések reformját és a közvállalatok pártmentesítését helyezi gazdasági programjának középpontjába a Miroslav Aleksić vezette Szerbia Népi Mozgalma. Az ellenzéki párt szerint hatalomváltás után 2030-ig olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a hazai vállalkozásokat és a régiók kiegyenlített fejlődését támogatja.

A Szerbia Népi Mozgalma bemutatta Szerbia holnap elnevezésű gazdasági programját, amely a párt közlése szerint a hazai gazdaság fejlesztésére, a korrupciómentes állam megteremtésére és a kiegyenlített regionális fejlődésre épül – írta a 021.rs. Miroslav Aleksić pártelnök a belgrádi tribünön azt mondta, a program „reális alapokon” nyugszik, és konkrét prioritásokat, illetve célokat határoz meg a 2026 és 2030 közötti időszakra.

Aleksić szerint Szerbiának rendszerváltásra és másfajta politikára van szüksége. A pártelnök azt mondta, vannak programjaik, céljaik és olyan szakembereik, akik tudásukkal és tapasztalatukkal végre tudják hajtani a reformokat.

A program egyik vállalása, hogy felére csökkentenék az agyelszívást, és intézkedésekkel ösztönöznék a fiatalok hazatérését, illetve Szerbiában maradását.

A párt gazdasági és pénzügyi szakbizottságainak vezetői, Nenad Baletić és Goran Radosavljević ismertették a program főbb elemeit. Baletić szerint a cél az, hogy az átlagbér 2030-ra elérje az 1440 eurót. Hozzátette, minden intézkedésnél és szabályozásnál azt kell vizsgálni, hogy erősíti-e a hazai gazdaságot: ami gyengíti, azt el kell vetni, ami erősíti, azt azonnal végre kell hajtani.

Az NPS hangsúlyozta, hogy nem ellenzi a külföldi vállalatokat és befektetőket, de a hazai termelőket kívánja a gazdaságpolitika középpontjába állítani. A program végrehajtása során a párt „szürke vagy fekete könyvet” készítene a felelőtlen befektetőkről, a közvállalatoknál pedig elsődleges feladatnak nevezte a pártpolitikai és szakszerűtlen kinevezések felszámolását.

A dokumentum szerint a jelenlegi hatalom háttérbe szorította a hazai gazdaságot, és gyárak helyett stadionokra költött. A párt azt is állítja, hogy a közbeszerzések a korrupció eszközévé váltak, ezért a közbeszerzések reformját és a korrupció elleni fellépést a tíz legfontosabb gazdasági prioritás közé sorolta.

A program három fő pillérre épül: a termelékenység növelésére, a tisztességes állam megteremtésére és arra, hogy a hazai termelő kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába. A tíz prioritás között szerepel az iparpolitika és a strukturális reformok végrehajtása, a kis- és középvállalkozások, a vállalkozók és a kisipar támogatása, a közbeszerzések reformja, a pénzügyi ösztönző intézkedések bevezetése, valamint a munkaerőpiac és az oktatás átalakítása.

Az NPS a regionális fejlesztést, a gazdaság digitalizációját, a koncessziók és a köz- és magánszféra partnerségének reformját, valamint a szabványosítást és akkreditációt is a prioritások közé sorolja. A párt szerint ez utóbbi megkönnyítené a szerbiai vállalatok hozzáférését az Európai Unió piacához. A közvállalatok reformja pedig azt irányozza elő, hogy az igazgatókat szakmai tudásuk, ne pedig párttagságuk alapján válasszák ki.