Koszovóról tárgyaltak az ENSZ-ben, Đurić szerint Szerbia a megoldás része

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megvitatta a Koszovóról szóló féléves jelentést, amelynek kapcsán Marko Đurić szerb külügyminiszter kijelentette: Szerbia nem a probléma, hanem a megoldás része. Hangsúlyozta, hogy az UNMIK szerepét nem gyengíteni, hanem erősíteni kell, mert az továbbra is kulcsfontosságú a béke, a stabilitás és a koszovói szerb közösség jogainak védelmében.

Đurić beszédében azt is kiemelte, hogy a koszovói szerbek helyzete romlik, egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk, és szerinte a nemzetközi közösségnek nagyobb figyelmet kell fordítania erre. Kiemelte, hogy Szerbia továbbra is elkötelezett a párbeszéd, a nemzetközi jog és a megállapodások végrehajtása mellett, ugyanakkor hangsúlyozta: felelősségre vonás és bizalom nélkül nem lehet tartós békét építeni.

Az ülésen több nemzetközi szereplő – köztük az Európai Unió, az Egyesült Államok, Franciaország, valamint Kína és Oroszország – is felszólalt. A nyugati országok képviselői elsősorban a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatását és a korábbi megállapodások teljes végrehajtását sürgették, kiemelve, hogy a normalizáció az európai integráció egyik alapfeltétele.

Más felszólalók – különösen Oroszország és Kína – a nemzetközi jog tiszteletben tartását, valamint a szerb községek közösségének létrehozását hangsúlyozták, és kritikát fogalmaztak meg a pristinai intézkedésekkel kapcsolatban. Többen arra is figyelmeztettek, hogy a helyzet törékeny, és további feszültségekhez vezethet, ha nem történik előrelépés.

Az UNMIK vezetője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a feleknek a már elért megállapodások végrehajtására kellene összpontosítaniuk, mert csak ez vezethet kézzelfogható eredményekhez. Üdvözölte a közelmúltban elért kisebb előrelépéseket, ugyanakkor jelezte, hogy számos kérdés továbbra is nyitott.

Az ülés nem hozott áttörést, inkább megerősítette a már ismert álláspontokat: Szerbia az UNMIK szerepének erősítését és a szerbek helyzetének hangsúlyozását szorgalmazza, míg a nyugati partnerek a párbeszéd folytatására és a normalizáció felgyorsítására helyezték a hangsúlyt.