Több ezer panasz érkezett tavaly az esélyegyenlőségi biztoshoz
2026. március 16. [19:49]
Az állampolgárok leggyakrabban életkor, egészségi állapot, jövedelmi szint és fogyatékosság miatt tesznek panaszt diszkrimináció miatt – derül ki az esélyegyenlőségi biztos éves jelentéséből, amelyet a Beta szemlézett.
A dokumentum a tizenhatodik rendes éves jelentés, egyben az első, amelyet a nemrég megválasztott biztos, Milan Antonijević nyújtott be a szerbiai parlamentnek.
A jelentés szerint az intézmény tavaly 4151 ügyben járt el, ezek közül 939 esetben panasz alapján indult eljárás. Az elemzés azt mutatja, hogy
a polgárok leggyakrabban életkor, egészségi állapot, jövedelmi helyzet és fogyatékosság kapcsán tapasztalt diszkrimináció miatt fordultak a biztoshoz, de érkeztek panaszok nem, családi állapot, nemzeti hovatartozás, valamint politikai meggyőződés vagy politikai, illetve szakszervezeti tagság miatt is.
A diszkrimináció elleni jogi fellépés részeként három kezdeményezést nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz alkotmányossági vizsgálatra, két stratégiai pert indítottak, valamint hét büntető- és egy szabálysértési feljelentést tettek.
Az állami szerveknek és más intézményeknek összesen 837 ajánlást küldtek, 16 kezdeményezést nyújtottak be jogszabályok módosítására, továbbá 20 véleményt adtak törvénytervezetekről.
A biztos több figyelmeztetéssel reagált a diszkriminatív megnyilvánulások és a gyűlöletbeszéd aggasztó gyakoriságára is, amelyekben – a jelentés szerint – egyes közéleti szereplők is részt vettek.
A rendes éves jelentés mellett 2025-ben két különjelentést is benyújtottak a parlamentnek: az egyik a fogyatékossággal élő személyek, a másik a nők elleni diszkrimináció helyzetét vizsgálja.
A dokumentumok szerint az előrelépések ellenére továbbra is problémák tapasztalhatók több területen, így a szociális és egészségügyi ellátásban, a palliatív gondozásban, az oktatáshoz való hozzáférésben és az általános akadálymentesítésben.
Ugyanakkor a jelentés szerint az ajánlások jelentős részét figyelembe vették: az állami szervek az esetek 89,2 százalékában hajtották végre a biztos ajánlásait, míg az összes kiadott vélemény esetében az átlagos végrehajtási arány 85,1 százalék volt.
Antonijević hangsúlyozta, hogy a tisztséget teljes felelősséggel vette át, és folytatni kívánja az intézmény munkáját az állampolgárok jogainak védelmében és az emberi jogok erősítésében. Hozzátette: az egyenlőség biztosítása és az állampolgárok méltóságának védelme Szerbia nemzeti érdeke, amely csak az állami szervek, az önkormányzatok, az akadémiai közösség, a civil társadalom és a gazdasági szereplők együttműködésével valósítható meg.
Mint mondta, különösen fontos, hogy a 2026-os választási évben a közéletet a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a társadalmi párbeszéd légköre jellemezze.
Az intézmény jövőbeni prioritásai között szerepel az oktatás, az egészségügy, valamint a munka és a foglalkoztatás területe. Emellett különjelentést készítenek a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogaik érvényesüléséről, valamint fokozzák a jelenlétet a helyi közösségekben, hogy a diszkrimináció elleni védelem hatékonyabb és mindenki számára elérhető legyen.