Többnapos rendezvénysorozattal ünnepli Koszovó a szerb-albán konfliktus lezárásának 20. évfordulóját

2019. június 12. [7:49]

Koszovó többnapos ünnepségsorozattal ünnepli az 1999-es konfliktus lezárásának 20. évfordulóját. Az ünnepségek díszvendégei azok a közszereplők, akik a jugoszláv erők kivonulását elősegítették: Bill Clinton egykori amerikai elnök, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, valamint a NATO korábbi főtitkára, Wesley Clark.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai azt követően támadták meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A jugoszláv haderő kivonása volt a Koszovó függetlenségéhez vezető út első szakasza, kilenc évvel később, 2008-ban pedig Pristina egyoldalúan ki is mondta elszakadását a JSZK jogutódától, Szerbiától. A békefenntartó erőknél kezdetben ötvenezren szolgáltak, ma már csak körülbelül ötezren teljesítenek szolgálatot a tizenegy éve független államban.

Az évforduló alkalmából Hashim Thaci koszovói elnök kedden Szabadság Érdemrenddel tüntette ki Bill Clintont, aki az érdemrend átvételekor kiemelte: mindig büszke lesz arra a tényre, hogy éppen ő volt az Egyesült Államok elnöke, amikor Koszovónak arra volt szüksége, hogy valaki kimondja: "elég volt az etnikai tisztogatásból és a civilek meggyilkolásából". A volt amerikai elnök példaértékűnek nevezte a koszovói demokráciát, és azt, ahogyan a koszovóiak kiálltak a hazájukért. Hozzátette, hogy véleménye szerint Koszovónak az Európai Unióban és a NATO-ban van a helye.

Bill Clintonnak már van szobra Pristinában, a mostani ünnepség keretében pedig mellszobrot kap Madeleine Albright is.

Koszovó függetlenségét azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. S miközben a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam, Szerbia mellett öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Románia -, valamint Kína és Oroszország sem tartja független országnak. A vitás kérdések tehát húsz évvel a NATO-bombázás után is fennállnak, és bármennyire is úgy tűnt még a tavalyi esztendőben, hogy hamarosan rendeződhet a két ország közötti kapcsolat, és valamilyen határmódosítással vagy területcserével végre lezáródhat a vita, most úgy tűnik, hogy a tárgyalások megrekedtek, és jelenleg senki nem tudja, mikor záródhat le ez a folyamat.

Koszovó jelenleg Európa egyik legszegényebb országa, és a munkanélküliségi arány tekintetében is a legrosszabb helyzetben lévő államok között van. Az ország vezetése emellett kirekesztettnek érzi magát, mert az ígéretek ellenére még mindig nem törölték el a koszovói állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszert. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!