Pristina ismét hadsereg létrehozását kezdeményezi

Hashim Thaci
Hashim Thaci

2018. szeptember 13. [17:14]

Betűméret:                     

Három törvénytervezetet fogadott el a koszovói kormány, amelyek a helyi fegyveres erők hadsereggé alakítását teszik lehetővé - közölte értesülését a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán csütörtökön.

A kormány gyorsított eljárásban továbbította a javaslatokat a parlamentnek, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy a képviselőház hogyan szavaz, korábban ugyanis már Hashim Thaci elnök is visszavonta a hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot, egyrészt a szavazás kimenetelének bizonytalansága és a kisebbségi képviselők ellenkezése, másrészt pedig a nemzetközi nyomás miatt.

Ramush Haradinaj miniszterelnök csütörtökön kijelentette: a hadsereg felállítására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, főként az Egyesült Államokkal. "Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik" - írta a kormányfő a közösségi oldalán.

Annak ellenére, hogy Hashim Thaci egy évvel ezelőtt ugyanezt kezdeményezte, most azt mondta: nem a megfelelő időt választotta ki a kormány a hadseregről szóló parlamenti vitára.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok eddig ellenezték, akiknek a támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben.

A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő beleegyezése nélkül.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.

Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra.

A koszovói ellenzék elhatárolódott a területcserét fontolgató elnöktől

Levélben határolódott el a koszovói ellenzék Hashim Thaci államfőtől, a Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének írt levelükben az ellenzéki képviselők kijelentették: nem értenek egyet a koszovói elnök területcserére vagy határmódosításra vonatkozó elképzeléseivel, megfogalmazásuk szerint "ebben a folyamatban Thaci nem képvisel sem minket, sem a koszovóiakat".

A levelet a legnagyobb ellenzéki pártok - a Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK), az Önrendelkezés mozgalom, az Alternatíva kezdeményezés, valamint Szociáldemokrata Párt - képviselői írták alá.

Hashim Thaci és szerb kollégája, Aleksandar Vucic az utóbbi néhány hétben több olyan kijelentést is tett, amely arra utal, hogy a szerb-koszovói viszony rendezése érdekében hajlandók lennének területcserét vagy határmódosítást kezdeményezni a két ország között. Az elképzelést alapvetően a pristinai és a belgrádi kormány is ellenzi, az ellenzék azonban mindkét országban hangos tiltakozását fejezte ki az elképzelés ellen, noha sem a szerb, sem a koszovói elnök nem közölt részletes tervet. A sajtóban megjelent információk szerint a határmódosítást követően Szerbiához kerülnének a főként szerbek lakta észak-koszovói városok, míg Koszovóé lenne a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy.

A Federica Mogherininek küldött levélben a koszovói politikusok annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a területcsere destabilizálná a régiót, és láncreakciót indíthatna el, ugyanis más környező országok is hasonló lépést kezdeményezhetnének. A levélben ugyan nem szerepel, de a politikusok itt a boszniai szerbekre, illetve a macedóniai albánokra gondolhattak, ugyanis mindkét fél megfogalmazta már korábban, hogy az anyaországához csatlakozna.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy támogassák a területcserét a két nyugat-balkáni ország között, a koszovói ellenzék azonban azt kérte Mogherinitől, hogy nyíltan és egyértelműen utasítsa el a nemzetiségi alapú határmódosítást Szerbia és Koszovó között.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege. A két ország közötti kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának alapfeltétele.

Hashim Thaci és Aleksandar Vucic is arról beszélt csütörtökön, hogy a kapcsolat rendezése nem várható a közeljövőben, a felek előtt még hosszú folyamat áll. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!