Az előírások ellenére a régi gyógyszerek legtöbbször a szemétben végzik Szerbiában

A becslések szerint Szerbiában évente ötvenezer tonna gyógyszeripari hulladék halmozódik fel, s minden négyszemélyes háztartásban 500 gramm használhatatlan gyógyszer van.

A hulladékkezelésről szóló törvény előirányozza, hogy a gyógyszertárak kötelesek összegyűjteni ezeket az orvosságokat, a megsemmisítés költségeit pedig a gyógyszergyártóknak kell állniuk. Az előírások ellenére azonban a gyógyszerek legtöbbször a szemétbe kerülnek.

A lejárt szavatosságú gyógyszereknek az összegyűjtésükre elhelyezett konténerekbe kell kerülniük. Az egészségügyi hulladék kezeléséről szóló szabályzat előírja, hogy a polgároktól begyűjtött gyógyszereket is ebbe a konténerbe kell tenni. A legtöbb állami és magángyógyszertár nem tesz eleget kötelezettségének, s nem veszi át a polgároktól az orvosságokat, mert azt kérdezik, ki fogja azt kifizetni.

Dragutin Rajevac, a Szerbiai Magángyógyszertárak Egyesületének tagja azt mondja, a gyógyszerek megsemmisítéséért nekik kell fizetniük, erre viszont nincsenek eszközeik.

Szabadkán, Požarevacon, Nišben, Újvidéken, Čačakon, Belgrádban, Kruševacon és Trstenikben egyes patikák maguk állják a költségeket, másoknak pedig az operátor kiválasztási módja vagy a folyamatban résztvevők pénzügyi kötelezettségeinek szabályozási módja képez okot arra, hogy már hét éve nem teljesítik kötelezettségüket.

A gyógyszeripari hulladék kezeléséről szóló szabályzat a kidolgozás fázisában van, a környezetvédelmi minisztériumban pedig azt mondják, az év végéig elfogadják. Ebből majd kiderül, hogy ki mit csinál, s ki finanszírozza mindezt.

Radmila Šerović, a hulladékkezelési osztály vezetője azt mondja, a törvény előírja ezen tevékenységek pénzelését a gyártó és az importőr részéről, azt viszont, hogy hogyan és milyen módon kell, hogy ez megvalósuljon, a gyógyszeripari hulladék kezeléséről szóló szabályzat kell, hogy meghatározza.

Egy 2015-ös felmérés szerint a lakosság 77,3 százaléka a csatornába vagy a szemétbe dobja a gyógyszereket, 15,2 százalékuk pedig otthon őrzi. A környezetvédelmi minisztérium a helyzet rendezéséig az utóbbi megoldást javasolja a polgároknak. (N1)