Egy ünneprontó elemzésről

Elrontotta a kedvem egy, a mesterséges intelligencia segítségével készült szerb nyelvű, horvátos kiejtést használó videós elemzés, amit a YouTube-ról osztott meg valaki és Szent István napján szembe jött velem a közösségi oldalon. A nemzeti ünnep hangulatában, a magyar állam ezeréves történelmét felidéző tartalmak kiváltotta gondolatsor menetét rontotta el a videót beharangozó, szerb nyelven feltett mellbevágó kérdés: „Mikor csatolja magához Vajdaságot Magyarország?”.

A provokatív felvetésre sorra jöttek a „soha” („nikada”) lakonikus válaszok, de a felháborodást és magyar-ellenességet gerjesztő megjegyzések is. Ezzel a videó megosztója el is érte a célját, jómagam pedig némi keserűséggel telve készülődtem a bezdáni templomba, ahol Zélity Mihály atya mutatta be az ünnepi szentmisét.

A téma később mégsem hagyott nyugton, s a családban (vesztünkre) együtt néztük/hallgattuk meg a mintegy 40 perces kérdéses videót, amely az idén februárban, még Orbán Viktor országlása idején készült Miért akarja Magyarország Vajdaságot? („Zašto Mađarska želi Vojvodinu?“) címmel. Már a cím lefordítása is kételyeket ébresztett, hiszen a mondandó lehet vágyódás, de akarnokság, és adott esetben egy terület iránti ambíciók kifejezése is. Mint kiderült, inkább utóbbiról van szó.

A tartalom tele van politikai szándékossággal, mintha valaki szisztematikusan építené a magyar kérdés kiélezését a szerbiai választásokra készülve, olyan kérdéseket boncolgatva, ami nem függ az aktuális magyar kormányzat politikájától.

A videó viszonylag sokakat érdekelt, a fél év alatt 32 ezren játszották le, és ezidáig 862 lájk is érkezett mellé. A magam részéről nem dicsérném, mert az elemzői szándék ellenére alaphangulatában azt a benyomást kelti, hogy minden, ami a vajdasági magyarok identitásának erősítését jelenti (anyanyelvi oktatás, sajtó, kultúra, vallási élet, vajdasági tartományi és helyi önkormányzatiság), az valójában a Budapesttel való szoros kapcsolatot és a Belgrádtól való távolodást, és a Szerbia iránti lojalitás csökkentését hozza magával.

Ha Szerbia nem készülne parlamenti választásokra, egy ilyen megállapításnak akkor is súlya lenne. Már a Szerbián végigsöprő nagy tüntetések idején is nyílt követeléseket hangzottak el, hogy a vajdasági magyaroknak dönteniük kell, melyik szerb formáció mellé állnak. Az ilyen elvárások az elkövetkezőkben még nagyobb nyomásként jelennek meg, hiszen a szerb hatalmi és ellenzéki struktúrák mindent bevetnek egy választási győzelem érdekében, és nem fogják kihagyni „a magyar kérdést” sem.

Ehhez szolgáltat „anyagot” a közösségi oldalon is terjedő említett videó, ami AI-alapú, de mint tudjuk, a mesterséges intelligencia azzal kombinál, amit az emberek beadagolnak neki. Így például választási tézis lehet az állítás, hogy Vajdaság északi részéből a magyarok nem vándorolnak el külföldre olyan arányban, mint a „fiatal szerbek”, mert az itteni magyarokat gazdaságilag is segíti Budapest, Belgrád viszont a szerb fiatalokat nem, ezért innen több szerb vándorol ki, mint magyar (amiről nincs adat, mint arról sem, hogy Szerbia más vidékeiről milyen sokan vásárolnak ingatlant épp Vajdaság északabbi részében). Budapest úgy avatkozik be a demográfiai változásokba, hogy a vajdasági magyarok demográfiai szempontból is erősödjenek az eddig magyar többségi településeken, vagyis a gazdasági előnyök etnikai előnyt is magukkal hoztak – állítják. Ráadásul, mivel Magyarország az alkotmány szerint a Szent István által megalapozott állam egykoron jelzett területein (Szerbiát is beleértve) élő minden magyarért felelős, ezt is olyan kérdésnek kell tekinteni, amely gyengíti Szerbia területi integritását még akkor is, ha nincs szó konkrét területi kérdésekről – így a szöveg, amely szerint a magyar kettős állampolgárság biztonsági kihívás Szerbia számára, de ezzel most hallgatni kell, mert fontos az is, hogy Magyarország támogassa Szerbiát az EU-ba vezető úton, ami Szerbia alapvető érdeke. Igy Belgrád számára nem marad más, mint egyensúlyozni a két egymásnak ellentmondó kérdésben, függetlenül attól, hogy mindkettő kiindulópontját a tény jelenti, hogy Vajdaságban magyarok is élnek. Közben azt is tudni lehet, hogy a magyarok Vajdaság szélesebb autonómiáját akarják, s ezzel együtt erősebb önkormányzati felhatalmazásokat szorgalmaznak, mert ez lehetővé tenné, hogy Vajdaság északi részén párhuzamos önkormányzati struktúrák alakuljanak ki, amelyekben a magyarok Budapest érdekeit képviselnék, ezzel pedig bebizonyosodik, hogy nem feltétlenül tankokkal lehet területeket szerezni. És így tovább…

Már előre megvan a negatív válasz minden politikai programra, amely erős centralizáció helyett szélesebb autonómiát hozhat mindenkinek, s benne némi előnyt a magyaroknak. Na és azt a vélt feltételezést sem hagyják ki, hogy az itteni magyaroknak az anyaországgal való kapcsolata negatív lehet a szerbek számára. Még nincs is igazi kampány, de az ijesztgetést „idejében” elkezdték.