Jóslatok után

Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is igazolódtak.

A 21 Kutatóközpont például április 1-jén közölte az adatot, hogy felmérése alapján a Tisza Pártnak mintegy 900 ezerrel több szavazója lehet a Fidesznél. Összességében magabiztos – igaz, nem kétharmados Tisza-győzelmet vártak, de azt is megjósolták, hogy a parlament három pártból áll majd. Szinte minden beigazolódott, még a győzelmi arány is, amiről azt jelezték, hogy megközelítőleg 55%:38% százalék lesz a Tisza javára (valójában közel 54:38 lett).

A Republikon Intézet március 31-én rendkívül magas, eddig el nem ért részvételi hajlandóságot jósolt meg, tízegynéhány nappal a 2026-os választás előtt, s így is lett. Eddig a rekordot 2002 tartotta, amikor a választópolgárok 70,5%-a szavazott az első körben, s mivel akkor volt második forduló is, 73,5%-os csúcsot értek el. A Republikon előrejelzése telitalálat volt, most mintegy 80%-os részvételről beszélhetünk.

A ZRI Závecz Research Intézet is azt mérte március végén, hogy a teljes népességen belül a Tisza Párt növelte az előnyét, s ez a közvéleménykutató is Tisza győzelmet jósolt, csak nem olyan arányban, mint ami április 12-én valóság lett. Számokban kifejezve azt állapította meg március végén, hogy Fidesz-KDNP pártszövetséget nagyjából 2 millió 400 ezer ember támogatja, a Tiszát pedig mintegy 3 millió, vagyis 600 ezernyi szavazatkülönbséget jósolt a Tisza javára, amivel jelezte, hogy a kormánypártok lemaradása behozhatatlan. Végül a különbség még inkább behozhatatlan lett.

És így tovább…

Majd számos elemzés készül arról, hogy 16 éves kormányzás és sorozatos kétharmados többség után mi okozhatta a Fidesz-KDNP kormánya elleni lázadást, hiszen a 16 év alatt sok jó dolog történt az országgal és a nemzettel.

De, mint mindig, most is van “de”, mivel például az utóbbi években különösen rosszul alakult a gazdasági helyzet, a beígért nagy növekedés nem valósult meg, és a Tisza táborába állt be számos elégetlen kisvállalkozó, s velük együtt sok kisiparos is, akik haragszanak az Orbán-kormányra, mert megszüntette a kedvezményes átalányadót… És az is baj volt, hogy a kormány nem tudta megszólítani az egészen fiatal, az örökkön örökké lázadást hozó tinédzser kort épp átlépő fiatalokat. A választások előtt a közhangulatra kihatottak a nemzeti bank pénzeinek elherdálásával kapcsolatos Matolcsy-ügy, a Mészáros-féle cégekből magánszámlákra átutalt nagy összegekről szóló hírek is. S gondok voltak a vasúttal és az egészségügyben számos részleget be is zártak…

És ismét csak “de” következik, mivel a gondok csúcsosodásához az ellenzékkel összejátszott EU is hozzájárult. Maga Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője jelentette ki még tavaly áprilisban az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának az ülésén, hogy „nagyon hatékony” a Magyarország elleni jogállamisági eljárás és a 21 milliárdnyi euró uniós pénz blokkolása, mert emiatt Magyarországon sok fontos beruházás nem valósul meg (ennélfogva nincs munkájuk a vállalkozóknak, a szolgáltatások hanyagatlása következtében pedig elégedetlenné válik a lakosság – például a Covid következményeit felszámolni szolgáló RRF-pénzek elmaradásával 50 kórház felújításáról volt kénytelen lemondani az Orbán-kormányzat). S mindez a Tisza Párt malmára hajtja a vizet – sugallta “pozitív” reménnyel már egy évvel ezelőtt a tiszás politikus.

A nap április 13-án is felkelt. Most az új kormányzatra vár a folytatás, az emelt fővel ellenzéké vált tábor pedig szintén teszi a dolgát. Hogy ne legyen piroszi a győzelem, nemzeti alapkérdésekben a kiegyezés elkerülhetetlen.