Állampolgárság

Ki gondolta volna, hogy az ország szuverenitásának, a külföldi politikai beavatkozási kísérletek leállításának céljával, az Orbán Viktor miniszerelnök által is bejelentett alkotmánymódosítás, a kettős állampolgárság szempontjából ekkorát csattan Magyarországon? Míg a 2004. december 5-i népszavazás előtt sokan a kettős állampolgárság negatív következményei miatt aggódtak, most ellenzéki oldalon a magyar állampolgárság elvesztésének a lehetősége miatt terjed az aggodalom.

Évértékelő beszédében a magyar miniszterelnök február 22-én így fogtalmazott: „Fidesz: hit, hűség, bizalom. Aki ezt nem érti vagy nem érzi a szépségét, annak kívül tágasabb.” A beszédben jelzett alkotmánymódosítások megfogalmazódtak, most már március 12-e óta ott vannak az Országgyűlés előtt, hogy elfogadja. Az Alaptörvénybe kerül, hogy az ember férfi vagy nő, hogy jogunk van a készpénzre, a gyermekeknek joguk van a testi, szellemi és erkölcsi fejlődésre és gondoskodára, továbbá, hogy tilos a drog, és hogy felfüggeszthetővé válik a magyar állampolgársága annak a többes állampolgárnak, aki veszélyt jelent Magyarország biztonságára és közrendjére nézve, ennélfogva ki is utasítható az országból, vagyis „kívül tágasabb”.

Ez utóbbiból lett pillanatok alatt csattanós jogvita. A javaslatnak a lényege, hogy az, aki magyar hazája ellen cselekszik, távozzon, ha van másik hazája is. Kiutasíthatják, van hová mennie, mígnem a csakcsupán magyar állampolgárok ellen egy ilyen lépés nem alkalmazható, hiszen saját állampolgárát egy állam sem utasíthatja ki. S innen a vita is a lehetséges kiutasításról, hiszen a nemzetközi jogból eredően kivételt képeznek az EU és az EGK állampolgárai, vagyis a spekulációk szerint a leginkább érintettek a kettős magyar állampolgárok, pontosabban a vajdasági és a kárpátaljai magyarok.

Ugyanakkor a magyar állampolgárság közötti ily módon történő megkülönböztetés is diszkrimináció, jogfosztás, ami sérti a személyes szabadságot - írják a médiában, utalva a kormánykritikus kettős állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságának esetleges megsértésére is.

A múlt század 90-es éveitől kezdve a volt Jugoszlávia területén több nemzedék is nem csupán a személyes biztonság vonatkozásában, hanem érzelmileg is mélyen megszenvedte a délszláv háborút, sokan elmentek az újrakezdés reményében, akik maradtak, azok pedig szegényebbek lettek minden távozás által. Életeket kellett menteni, családapáknak kellett mérlegelniük, hogy a front vagy a menekülés. Fájt, ahogy kiürültek az újvidéki ismerősök lakásai, és ahogy egyre-másra azzal szembesültünk, hogy a kollégák közül ismét veszélybe került valaki, ám egyetértően állapítottuk meg: jobb, ha minél előbb külföldre megy, ameddig megteheti. Aztán már csak a zöld határ maradt, de működött. Aki elment, idővel stabilizálódott és lett más állampolgársága is, aki viszont maradt, és átvészelte a háborút, arra a számbelileg is megcsappant bácskai, bánáti, szerémségi közösségben családostul zúdultak a szegénység keservei, a további bizonytalanság, a politikai villongások és fizikai erőszakba is torkolló tüntetések sorozatai, a derékba tört nagyszerb álmok miatt megkeseredett emberekhez való alkalmazkodás.

Nem volt könnyű annak, aki maradt, de elszakadni sem azoknak, akik elmentek. A magyar kettős állampolgárság meghozta a felszabadultság érzését, de a lelki és az adminisztrativ korlátok lebontása ellenére is évekig, évtizedekig tartó vergődéssé vált sokunk számára, hogy a szélesebb rokonságot és baráti kört számba véve hol vagyunk otthon, itthon vagy otthon vagyunk-e éppen az adott pillanatban. A másod- és harmadgeneráció talán stabilizálódik. Akik pedig a kisebbségi létet vállalva a szülőföldhöz kitartóan ragaszkodva élik ma is az életüket (függve a szülőföld feletti igazgatás, a közhangulat és úgy általában a többségiek sorskérdéseitől is), a korábbi időszakhoz képest a kettős állampolgársággal rendelkezve mégiscsak biztonságosabbnak érzik helyzetünket. És most ez a kettős állampolgárság válik kérdésessé – figyelmeztetnek a magyar ellenzéki hírportálok – hiszen tétje lesz annak, hogy a kormánykritikusnak tekintett kettős állampolgárságúak meddig mennek el a kritikákban, számukra milyen az álomkormány és milyen az álomrendszer?

Azt is számba veszik már, hogy mivel a magyar kormány „oroszbarát” politikája miatt a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetbe kerültek, és ha emiatt el is fordulnak a magyar kormánytól, és ha a vajdasági magyarok lojalitása is csökken a Fidesz-kormánnyal jó viszont ápoló VMSZ iránt, akkor majd az anyaország politikai szigora a legnagyobb mértékben a kettős állampolgárok e két közösségét érinti, de nem hiszem, hogy így lesz. Az ilyen találgatások ismét csak a kettős állampolgárság intézménye elleni terelgetés részei. Az alapkérdés, hogy ki és milyen végletekben ügyködik egy adott ország szuverenitása vagy nemzetbiztonsága ellen, pénzért vagy meggyőződésből, nem az állampolgárságból fakad.