Oltás előtt

(Fotó: Shutterstock)

2020. december 18. [16:30]

Betűméret:                     

Nahát, mennyi hír a koronavírus elleni vakcina érkeztéről! Magyarországon már december 27-én kezdődik is az oltás, Szerbiában is december végére ígérik, és az EU-ból is azt üzenték, hogy december 27-től jó lenne egyszerre lépni... Mintha váratlanul elénk tárulna az a lehetőség, amire vártunk, és ami talán egy bő fél év alatt megszabadít a bennünket körülvevő bizonytalanságtól, kényszerű óvatosságtól, és persze a nagy izolációtól is.

Amikor azoknak a beszámolóit halljuk, akiket megfertőzött korunk vírusa, van is okunk az óvatosságra. A tüdő- és vesebántalmakról, izomfájdalomról, időnkénti fulladásról szóló mondat-töredékek azt üzenik, hogy vigyázzunk, amennyire csak lehet. Talán elsősorban másokra, hiszen magunkról sem tudhatjuk igazán, vírushordozók vagyunk-e. A felelős viselkedés ma alapvető követelmény. Pedig sokan megszegik, úgy is, mint például egy ismerősömnek az ismerőse, aki könnyen vette a kis nátháját és rendszeresen eljárt úszni a medencébe, amíg csak lehetett. Amikor már sehogy sem múlt a náthája, megcsináltatta a PCR tesztet és megtudta, hogy, korona vírusos! Azt viszont nem tudni, megfertőzött-e valakit a medencében...

Szóval vigyázzunk másokra! Most is, amikor a december 20-tól életbe lépő szerbiai határátlépési korlátozásokat megelőzni igyekezvén sokan már a napokban útnak indultak országhatárokon át, hogy még PCR-teszt nélkül haza jussanak, a határátlépésre való több órás várakozás árán is. A szív haza húz (húzzon is!), s a szív súgja azt is minden pillanatban, hogy puszi helyett most a maszkos ölelésnek van inkább ideje.

Számtalanszor leírtam már a magam és mások vigasztalására, hogy amint beoltatjuk magunkat, felszabadulunk egy kicsit.

Most kézzel fogható közelségbe került immáron ez a helyzet: a védőoltás elkezdődött a világban, s ha nem mond csődöt az emberi tudomány, hatására is számíthatunk. Most már kevésbé képezi vita tárgyát, hogy az emberi tudomány kihasználásához kötődő anyagiakban kik érdekeltek és kik lesznek ennek a jelenlegi áltatlan helyzetnek a nagy haszonlélvezői. Mi most a tudomány kis haszonlélvezői szeretnénk lenni, és az oltás érkeztével és elfogadásával vissza szeretnénk kapni „régi életünket” amiről, persze - ha mégis visszatérhet - valahol a szívünk mélyén tudjuk, hogy mégsem lesz ugyanolyan. Nem lesz ugyanolyan, mert hosszú hónapokat elszigetelten eltöltve, az egymás közötti kommunikációt a minimálisra csökkentve, testünk változásait folytonosan éberen figyelve rájöhettünk, mik is az igazán fontos értékek az életünkben – és ezek a gondolatok az elkövetkező cselekedeteinket is vezérlik majd, függetlenül az oltás által visszatérő, gátló korlátok nélküli szabadságtól.

Te melyik vakcinát szeretnéd? – tette fel a kérdést, természetesen világhálón – egy, az egészségügyben nálamnál sokkal jártasabb ismerősöm, mintha ez választás kérdése lehetne, hiszen nem az. Legalábbis a jelek szerint nem lesz az, mert még ha meg is adnák a választás szabadságát, a logisztika is közbeszól majd.

Nem egyszerű ezt a vakcina-logisztika. Óriási felelősség az államvezetésnek, gyártóknak, kereskedőknek, egészségügynek. S nem csodálkoznék, hogy épp a logisztika döntené el, milyen védőoltáshoz jutunk hozzá, amikor tudjuk, hogy az amerika Pfizer és a német BionTEch közös vakcináját -70 fokon kell tárolni, az amerika Moderna vakcinának viszont elég a -20 fok, vagyis egy jobb mélyhűtő. Nem mellékes szempont ez, amikor egy-egy kisebb országnak is több tízezer oltó-helyet kell létrehoznia, hogy mindenki számára elérhető legyen a vakcina, aki be akarja oltatni magát.

Te melyiket választod? – kérdezte tehát: a Modernát, a Pfizer-Biontechet, a Szputnyikot, az Astra-Zenecát Oxfordból, a három kínai vamelyikét, a brit Novavaxot, vagy éppen az izraelit, ha az is megérkezik? Rögtön hozzá is tette, hogy ő bizony a nanotechnológiás eljárással készült vakcinát választja, mint amilyen a Pfizer is. Nem a reklám helye ez, hiszen adott esetben egyelőre semmilyen reklám nem számít, s laikusként is csak annyit mondhatok, hogy fogalmam sincs, mit is rejt a nanotechnológia mint a molekula-, kémia- anyagtudomány stb. összessége, ergó e tekintetben nem marad más, mint a bizalom. Bizalom az új, és bizalom a hagyományos eljárással készült anyagok iránt. Elvégre az én generációm túlélt már számos védőoltást, még a nagy veszélyt jelentő feketehimlő, a variola vera ellenit is, és akkoriban eszünkben sem jutott, hogy ne bízzunk az orvosokban.

A bizalom kérdése kapcsán pedig ismételten elérkezünk önmagunk figyeléséhez, belső énünk sugallataihoz. Ha megleljük magunkban a saját elképzelést, hogy ebben az esetben a részünkről miben lenne jó hinni, vagy csak egyszerűen az elhatározás vezérel bennünket, hogy akarjuk-e az oltást vagy sem, talán könnyebbek lesznek az elkövetkező napok. Túl leszünk egy káoszos időszakon és az előttünk álló karácsonyi ünnepek csendjében elmerülve rendezzük belső világunkat, hogy azután a külsőt is rendbe tudjuk hozni.

Friedrich Anna

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!