Egy Bezdánhoz kötődő kötetről

Mayer Antal könyvének bezdáni bemutatója szeptember 28-án lesz a színházteremben 18 órai kezdettel
Mayer Antal könyvének bezdáni bemutatója szeptember 28-án lesz a színházteremben 18 órai kezdettel

2019. szeptember 23. [15:19]

Betűméret:                     

Idillikus történetek egy nem idilli világból. Mayer Antal “Én már választottam hazát…” című könyve ilyen: a családi élet harmóniájának legszebb árnyalatait tárja elénk egy olyan korból, amikor ideológiai ellentétek miatt legközelebbi családtagok hidegültek el egymástól, ugyanakkor családi kötelékek nélkül az életbenmaradás is lehetetlen lett volna, miközben az élet szép oldala is folyamatosan jelen volt a szerettek szeretete által. A világ, amelybe a szerző beleszületett, egy cseppet sem volt idilli. 1938-at írtak, alig alkalmazkodott a család a trianoni döntések következményeihez, máris jöttek az újabb háborús megpróbáltatások, küzdelmek életre-halálra, s ami ebben az egészben védelmet nyújthatott egy kisfiúnak, az a család volt, az idillikusan összetartó, tagjait szeretetben megbecsülő család.

Mayer Antal Bezdánban született 1938-ban elmagyarosodó sváb családban, itt élte át a háborút és apai nagyszüleivel, édesanyjával, húgával együtt a háború után innen szöktek át egy fagyos ködös éjszakán a ropogó hóban araszolva Hercegszántóra, Magyarországra, hogy elkerüljék a gákovai koncentrációs tábort, ahova az új partizán hatalom folyamatosan hurcolta a bezdáni németeket, azokat is, akiket az első hullámban megkímélt… Baján a rokonoknál, majd már önállóan a saját munkájukból megélve Bátmonostoron találtak menedékre, s amikor a magyarországi németek kitelepítése is javában folyt már, és valaki megkérdezte, ők – mint nincstelenek, akik Bezdánban minden vagyonukat elveszítették – miért nem kéredzkednek be az egyik Németországba tartó vagonba, a nagyapa ezt válaszolta: “Én már választottam hazát”. Innen a könyv címe, amely nem csak a szülőföldhöz és a szűkebb pátriához való ragaszkodást jelzi (Bezdán és Bátmonostor között alig van 30-35 kilométer), hanem arra is utal, milyen mélyen tud bevésődni a családtagok gondolat- és érzelemvilága a felnövő gyermekbe, adott esetben a családja történetét megíró Mayer Antal magyar-történelmi szakos tanárba, aki nagyapja szavait választotta könyve címéül. Sajnos, a kötet megjelenését már nem érte meg, szerkesztőként azt fia, dr. Mayer János készítette elő nyomtatásra, s most már közel egy éve elérhető az Ad Librum kiadásában.

Az egyik budapesti könyvesboltban, ahol megvásároltam, a történelmi könyvek között található. Igaz, történelemről szól. Történelemről olvashatunk egy gyerek szemszögéből, ugyanis a szerző gyerekkori élményeire emlékezve történelmi korszak eseményeit tárja elénk, leírásai alapján magunk elé képzeljük a Bezdánba érkező sváb ősöket, a falu korabeli utcáit, házait, az állatokkal teli udvarokat, a Kígyós patakot, a templomot, a földművesek és cipészmesterek életét, az áldott ómamák terített asztalait, az óvodát és az ott játszó gyermekeket, s aztán a háború miatti szenvedéseket is, a faluba érkező ilyen-olyan katonákat, az Öreg utcára bombát eresztő német repülőt, az orosz és partizán katonák viselkedését, továbbá az 1944. november 3-ai isterbáci vérengzés eseményeit úgy, ahogy egy gyerek megjegyezhette, és a futballpályára leterelt, szinte az egész bezdáni lakosság rémületét is magunk előtt látjuk, ahogy a pályát körülvevő gépfegyverek általi biztos halált várja mindenki, mígnem az utolsó pillanatban megérkezik az orosz tiszt a fehér lovon, mint a mesében, hogy megmentse az életüket. (A történelmi hitelességet alátámasztó jegyzetek a szerkesztő munkáját dicsérik.)

Az akkor még kisfiú Mayer Antal családja megmenekül tehát haláltól, lágertől, új életet kezd Magyarországon, de a “jobb boldogulás” a szó igazi értelmében csak 1948-tól kezdődik, amikor az édesapa is hazatér a honvédi szolgálata miatti hadifogságból. Teljes lesz a család, teljesebb lesz az élet. Jönnek a fölnövés, a tanulás évei, az első tanítói munkahely beszédes leírása, és így véget is ér az életrajzi történet, de a kötetben mintegy adalékként megjelentetett válogatott írások között rálelünk Csátaljára, az immáron családfőként otthonnak választott kedves településre és a 2001-es dátumra, amely a nyugdíjba vonulás alkalmából született írás alatt áll, s amelyből rádöbbenünk: milyen gyorsan el tud röppenni egy élet! A “tanár bácsi”, akiről a tanulói olykor önkéntelenül is megjegyezték, hogy neki jó volt, “mert naponta beszélgethetett a nagyapjával”, búcsúzóul is útravalókat fogalmaz meg. Így válik a könyv nem csak történelmi vonatkozású írások gyűjteményévé és adalékként Bezdán és környéke történelméhez, továbbá a többgenerációs családok szép világát megörökítő visszaemlékezéssé, hanem sajátos pedagógiai üzenetté a család és a családi szeretet jelentőségéről a felnövő gyermek életében.

Élmény elolvasni a kötetet, a szerző több fontos üzenetén pedig érdemes elgondolkodni és akár életvezetői tanácsként is megfogadni. Zárásul idézek itt egyet, amelyet a növendékei iránti viszonyulás kapcsán Mayer Antal tanárként vallott a pedagógiai munkájáról és törekvéseiről: “(…) szeressék hazájukat, erősen kötődjenek a népükhöz, családjukhoz, a környezetükben található kisebb-nagyobb közösségekhez, akár kettős identitással is, mert a múltat, származást megtagadni az ősök és az Isten ellen való halálos bűn!”

Friedrich Anna

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!