Mától szigorúbb szabályok vonatkoznak a politikusok médiamegjelenéseire Szerbiában

Szeptember 25-étől, harminc nappal az október 25-i parlamenti választás előtt korlátozzák Szerbiában a választáson induló köztisztségviselők egyes hivatalos eseményeiről szóló médiatudósításokat. Az elektronikus médiumok nem számolhatnak be például út-, iskola-, kórház- vagy gyáravatásról, ha azon jelöltként induló tisztségviselő vesz részt.

Szeptember 25-étől újabb választási médiakorlátozás lépett életbe Szerbiában: az elektronikus médiumok nem tudósíthatnak azokról a hivatalos nyilvános rendezvényekről, amelyeken választáson induló köztisztségviselők új utak, hidak, iskolák, kórházak, gyárak vagy más létesítmények átadásán, illetve építésük kezdetének ünnepélyes megjelölésén vesznek részt. A korlátozás pontosan harminc nappal az október 25-i parlamenti választás előtt kezdődött.

A szabály a választáson jelöltként induló köztisztségviselőkre vonatkozik, és a törvény külön nevesíti az államfőt, a parlamenti, tartományi és önkormányzati képviselőjelölteket is.

A cél az, hogy a hivatalos tisztségből fakadó nyilvánosság ne biztosítson indokolatlan előnyt a kampányban azoknak, akik egyben jelöltek is.

Fontos ugyanakkor, hogy nem általános hírzárlatról van szó: a médiumok továbbra is beszámolhatnak a köztisztségviselők tevékenységéről. A tilalom kifejezetten azokra a hivatalos eseményekre vonatkozik, ahol infrastrukturális vagy más beruházásokat adnak át, és az eseményen választáson induló tisztségviselő vesz részt.

A választási kampány idején más szabályok is kötik az elektronikus médiaszolgáltatókat. A választási műsorokat egyértelműen meg kell jelölni, politikai tartalmat pedig nem szabad hírműsornak, szórakoztató vagy más programnak álcázva közölni. Ha egy médium politikai hirdetéseket tesz közzé, előre nyilvánosságra kell hoznia tarifáit, az árakat és a fizetési feltételeket pedig minden jelölt és választási lista számára azonos elvek alapján kell meghatároznia.

A közvélemény-kutatások ismertetésekor is kötelező bizonyos alapadatokat közölni. A médiának fel kell tüntetnie többek között, ki rendelte meg és fizette a felmérést, mely szervezet készítette, milyen módszert alkalmazott, hány embert kérdeztek meg, mekkora a hibahatár, illetve mikor végezték az adatfelvételt.

A közszolgálati médiumokra további kötelezettségek vonatkoznak. Az RTS-nek és az RTV-nek a kampányban ingyenes és egyenlő bemutatkozási lehetőséget kell biztosítania a nyilvántartásba vett pártoknak, koalícióknak és jelölteknek, hírműsoraikban pedig a pártatlan, tisztességes és kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét kell követniük. A jogszabály külön is ajánlja választási viták és jelölti szembesítések szervezését.

A szabályok megsértése komoly pénzbírsággal járhat. Az elektronikus médiáról szóló törvény szerint az a jogi személy, amely megsérti a választási kampányra vonatkozó kötelezettségeket, 500 ezer és 2 millió dinár közötti pénzbírsággal sújtható. A jogi személy felelős tisztségviselőjére külön, 50 ezertől 150 ezer dinárig terjedő bírság szabható ki, vállalkozó esetében pedig 50 ezertől 500 ezer dinárig terjedhet a büntetés.

A szabályok betartását az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület, a REM ellenőrzi. Ha a testület választási kampány idején feltételezett jogsértésről szerez tudomást, az eljárás megindításáról 48 órán belül kell döntenie.