Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését is indítványozta a legfőbbügyész-helyettes

Három országgyűlési képviselő - Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) - mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes - közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel kedden.

Az ugyeszseg.hu-n olvasható közlemények szerint Magyar Péter országgyűlési képviselő (Tisza Párt), miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztésére a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) előtt – az európai parlamenti képviselői jogviszony megszűnése miatt – újraindított, lopással kapcsolatos nyomozás miatt tett indítványt a Lajtár István az Országgyűlés elnökénél.

A Legfőbb Ügyészség 2024 szeptemberi közlése szerint Magyar Péter két éve június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, amikor az őt mobiljával videózó férfitól elvette telefonját, majd azt "szándékosan a Dunába ejtette". Az ügyészség szerint a politikus magatartása a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának megvalósítására alkalmas.

Magyar Péter a cselekmény elkövetésekor az Európai Parlament (EP) képviselője volt, ezért a korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter az Európai Parlament elnökénél indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, de azt az EP elutasította. A KNYF ezért az eljárást megszüntette. Miután a politikus EP-képviselői mandátuma és az ezen alapuló mentelmi joga idén május 8-án megszűnt, a KNYF elrendelte a büntetőeljárás folytatását.

Magyar Péter május 9-től országgyűlési képviselő, így ugyancsak mentelmi jog illeti meg.

A büntetőeljárás országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására – így a tényállás részleteinek további tisztázására – a mentelmi jog Országgyűlés általi felfüggesztését követően nyílhat lehetőség – indokolták az indítványt a közleményben.

Hankó Balázs (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztésére hűtlen kezelés bűncselekménye miatt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként tett indítványt a legfőbbügyész-helyettes.

A közlemény szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát (KKPIK) használták fel jogellenes cselekményre Hankó Balázs - az előző kormány kultúráért és innovációért felelős korábbi minisztere, az alap elnöke - irányításával.

A gyanú szerint a KKPIK-n keresztül az ideiglenes kollégium rendelkezése alá kerülő vagyont – részben, de tömegesen – jogszabállyal és az alapító határozattal jóváhagyott céltól eltérően használták fel.

A gyanú szerint a 2025 második fél évétől meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre beadott kérelmek - érdemi elbírálás nélküli - teljesítésével a kezelt vagyont a 2026-os választások kampányköltségeinek fedezésére és a kérelmezők személyes céljaira fordították.

Hankó Balázs és társai az NKA vagyonának politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet alakítottak ki és működtettek, melyben a formális és tényleges döntéshozatal elvált egymástól - írták, hozzátéve, az NKA-ról szóló törvény értelmében a volt miniszter és az alap alelnöke a kollégiumok eljárása során az egyes pályázati kérelmek elbírálásában nem vehet részt.

A döntések ráadásul nem is az ideiglenes kollégiumban születtek meg, hanem azokról Hankó Balázs, illetve esetlegesen más vagy mások határoztak, míg a támogatásról született a formális kollégiumi eljárást, illetve több kiemelt támogatás esetében a kérelem benyújtását is megelőzte – emelték ki.

Az NKA által kezelt vagyont a KKPIK neve alatt kiállított támogatói okiratokkal tavaly szeptember és idén április között 1079 esetben használtak fel az NKA-ról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően, amivel a központi költségvetésnek 17,3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak.

Hankó Balázs cselekménye az eljárás során eddig beszerzett bizonyítékok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak – közölték.

Seszták Miklós (KDNP) országgyűlési képviselő - 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszter - ellen vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást a KNYF - indokolták a mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos indítványt.

A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között – közvetítőn keresztül – összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át.

Egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője – a reménybeli állami megrendelések fejében – emellett felajánlotta, hogy minden beruházás után az egyes szerződésekben meghatározott vállalkozói díj 10 százalékát – közvetítő közreműködésével – visszajuttatja a politikusnak.

A kérdéses cégcsoport 2015 és 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el, amellyel összefüggésben több mint egymilliárd forint jogtalan előnyt juttatott a volt fejlesztési miniszternek.

Mindezeken túl a volt fejlesztési miniszter a Nemzeti Sportközpontok által kiírt számos uszoda- és tornaterem-beruházás kapcsán a fejlesztésben érdekelt cég képviselőjétől összesen mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kapott – olvasható a közleményben.

A politikus cselekménye hétrendbeli rendbeli vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének és hatrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak.

A három képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére a jogszabály alapján az Országgyűlés jogosult - közölte a Legfőbb Ügyészség.