Magyar Péter: Történelmi eredmény Brüsszelben

Történelmi eredményt értek el a múlt héten Brüsszelben: egy az országnak és a magyar embereknek minden szempontból előnyös politikai megállapodás született a Magyarországnak járó uniós források hazahozataláról - mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

A kormányfő napirend előtti felszólalásában kiemelte: "néhány hét alatt elvégeztük azt a munkát, amit az elődeink évek alatt nem tudtak, és valószínűleg nem is akartak elvégezni". E politikai megállapodás értelmében ősztől összesen 16,4 milliárd euró, azaz mintegy 6 ezer milliárd forintos uniós fejlesztési forrás válik elérhetővé Magyarország számára - mutatott rá.

Megjegyezte: ez az összeg a magyar költségvetés több mint 10 százalékának felel meg.

Kifejtette: hozzáférhetővé válik 2,2 milliárd eurónyi egyetemi és innovációs forrás, amely lehetővé teszi a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak helyreállítását, a kutatás-fejlesztési programok újraindítását, valamint a magyar hallgatók teljes körű részvételét az Erasmus-programokban. Elérhetővé válik a korábban befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás, amely a közlekedési infrastruktúra, azon belül a vasúti rendszer, a vízgazdálkodás és a környezetvédelmi fejlesztések korszerűsítését fogja szolgálni - közölte.

Hozzátette, Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alapból származó 10 milliárd eurónyi, azaz majd 4000 milliárd forintnyi forráshoz, amelyet "sokan már elveszettnek hittek a rendkívül szoros határidők miatt".

Magyar Péter kijelentette: "hazahoztuk a magyar emberek pénzét", ugyanakkor megjegyezte: kőkemény tárgyalások voltak, a megállapodás előtti éjszaka még majdnem ezermilliárd forinttal tudták emelni a feloldott uniós források összegét.

A kormányfő szerint Orbán Viktor éveken keresztül "azt hazudta a magyar embereknek, hogy az Európai Unió Magyarország ellensége, hogy a magyar emberek és a magyar politika dolga Brüsszelt megállítani".

Magyar Péter hangsúlyozta: "az azóta már gyáván bujkáló és a Facebookon keresztül üzengető előző miniszterelnök" Brüsszelt a háborúval és az illegális migrációval azonosította és "azt hazudta, hogy az unió ideológiai okok miatt fagyasztotta be" a forrásokat. A valóságban Orbán Viktor nem Brüsszelt, hanem Magyarország fejlődését állította meg hosszú évekre - értékelt.

Az "ipari méretű orbáni korrupció leállítását", a korrupció elleni fellépést és a közpénzek átlátható felhasználását nevezte múlt heti brüsszeli tárgyalásai középponti kérdésének.

A kormányfő hangsúlyozta: keményen tárgyaltak, de nem okozott nehézséget számukra ezen vállalások elfogadása, hiszen ezek lényegében azok az elvárások, amit a magyar emberek a Tisza Párttal szemben megfogalmaztak.

A Tisza-kormány a 6000 milliárd forintos uniós forrás hazahozataláért cserébe semmilyen vállalást nem tett az illegális migráció, a migrációs paktum, Ukrajna vagy éppen ideológiai kérdések kapcsán - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, egy kabinet munkáját az minősíti, "jobb hellyé teszi-e az országot a magyar emberek számára".

Magyar Péter azt hangsúlyozta: jelentősen szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, új vizsgálati jogosítványokat adnak annak feltárására, ha valamelyik politikus nem tüntet fel valamely vagyonelemet, bővítik az Integritás Hatóság jogköreit, a jelenleginél erősebb elszámoltathatóságot hozva létre a politikusok és köszszereplők számára.

A miniszterelnök azt is közölte: hivatalosan is benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, amely 2021-ig visszamenőleg tud majd vizsgálódni. A magyar embereknek joga van tudni, hogyan szórták, lopták el az adóforintjaikat - fogalmazott, hozzátéve, így az ország hozzáférhet a többi tagállam számára régóta hozzáférhető forrásokhoz.

Jelezte: vállalták a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felülvizsgálatát és átalakítását, hogy a közvagyon kijátszása helyett a közérdeket szolgálják az egyetemek. Hangsúlyozta: a megállapodás jelentőségét nem kizárólag a hazahozott források nagysága adja, hanem az is, hogy végre belekezdhetnek az emberekkel együttműködve az ország újjáépítéséhez, az emberséges és működő Magyarország alapjainak lerakásába.

Hozzátette: 4,4 milliárd eurót kohéziós célokra, 2,2 milliárdot felsőoktatásra és kutatás-fejlesztésre fordíthatnak, több milliárd eurónyi korábban megvalósult vagy most is zajló beruházást pedig uniós forrásokból tudnak elszámolni, amivel "több ezer milliárd forintos mozgástér keletkezik a várhatón meglehetősen rossz állapotú magyar költségvetésben".

Kitért arra: megállapodtak az Európai Bizottsággal digitális fejlesztési programokról is, valamint több milliárd euró értékű, kis- és középvállalkozásokat támogató konstrukciókról, amelyek támogatási és kedvezményes finanszírozási, hitelezési elemeket egyaránt tartalmaznak.

Miközben más országok új vasúti hálózatokat építettek, energetikai rendszereket korszerűsítettek, kutatási programokat indítottak, egyetemeiket nemzetközi együttműködésekbe kapcsolták be és a vállalkozását fejlesztették, az Orbán-kormány képzelt háborúkat vívott képzelt ellenfelekkel, ami végül az ország elszegényedéséhez és leszakadásához vezetett - értékelt, hozzátéve, hogy a magyar emberek pénzéből csak nemzeti konzultációkra 120 milliárd forint közpénzt "égettek el" az elmúlt másfél évtizedben, 2015 és 2025 között gyűlöletkeltő óriásplakátkampányokra 300 milliárd forintot, a "Rogán-féle gyűlöletpropagandára" pedig 1360 milliárd forintot költöttek.

Ezek a pénzek ma hiányoznak a magyar egészségügyből, a közlekedésből, a kutatásból, az oktatásból és a lakhatási programokból. Az előttünk álló hónapok, évek feladata az ország újjáépítése, az elvesztegetett lehetőségek pótlása és annak bizonyítása, hogy Magyarország képes többet kihozni önmagából annál, mint amit az elmúlt másfél-két évtizedben hagytak nekik - hangoztatta Magyar Péter.

A magyar emberek arról döntöttek áprilisban, hogy lezárják azt a korszakot, amelyben egyetlen politikai erő fokozatosan maga alá gyűrte az állam kulcsfontosságú intézményeit, és a saját embereivel töltötte fel azokat a pozíciókat, amelyeknek garantálniuk kellett volna a pártpolitikától való függetlenséget, és fékeket és ellensúlyokat kellett volna képezniük.

Ezek az emberek azt a megbízatást kapták az Orbán-kormánytól, hogy ne töltsék be az ellensúlyok szerepét a végrehajtó hatalommal szemben.

Sulyok Tamásról szólva, az alaptörvényt idézve, megismételte korábban többször hangoztatott állítását, hogy a köztársasági elnöknek ki kell fejeznie a nemzet egységét, és őrködnie kell a demokratikus államrend működése felett. A köztársasági elnök azonban hallgatott, amikor a nemzet egysége sérült, amikor a demokratikus intézménybe vetett bizalom megrendült, amikor magyar emberek méltóságát érte tömegesen támadás.

A köztársasági elnöki intézmény tekintélye fontosabb és erősebb minden egyes köztársasági elnöknél, Magyarország érdeke pedig az, hogy ez az intézmény visszanyerje az elmúlt években súlyosan megtépázott tekintélyét.

Rámutatott: minden intézmény végső erejét a közbizalom adja, a közbizalom pedig abból fakad, hogy a magyar polgárok elhiszik, az adott intézmény a törvényt, a közt és a nemzet egészét szolgálja, nem egy politikai rendszer túlélését.

Úgy fogalmazott: "a közeljövőben ezért olyan szabályozási és alkotmányos megoldásokat fogunk az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek helyreállítják az állami intézmények függetlenségébe és a jogállamba vetett bizalmat, és biztosítják, hogy a Magyar Köztársaság egyetlen fontos közjogi tisztsége se válhasson egy bukott rezsim, egy bukott vezető meghosszabbított árnyékává".

A rendszerváltás akkor válik teljessé, amikor az állam intézményei is visszatalálnak az alkotmányos demokrácia által kijelöl szerepükhöz: a mindenkori kormány ellenőrzéséhez, a törvények érvényesítéséhez és a magyar nemzet szolgálatához - jelentette ki a miniszterelnök az MTI híre szerint.

Magyar Péter kiemelte, a megállapodás az uniós forrásokról történelmi jelentőségű, de a munka dandárja most kezdődik. Bonyolult és hosszadalmas jogalkotási munka következik - jelezte, minden képviselő együttműködését kérve.

Beszámolt arról is, hogy hétfőn tárgyalt Varga Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, akinek ígéretet tett egy olyan, felelős gazdasági és költségvetési politikára, amely erősíti a családok, a vállalkozások és a befektetők bizalmát. Ebben a munkában stratégiai partnerként tekintenek a jegybankra, és tiszteletben tartják annak függetlenségét - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a kormány tovább dolgozik Magyarország helyének erősítésén Európában, a nyugati szövetségi rendszerben. Tájékoztatása szerint kedden Berlinben Friedrich Merz kancellárral, szerdán pedig Párizsban Emmanuel Macron köztársasági elnökkel találkozik.

Sok munka lesz azzal, hogy Magyarország újra erős szövetséges legyen Európában. Nagyon mélyre taszította hazánk nemzetközi megítélését az elmúlt időszak, de sok munkával, tárgyalással erős, szuverén és megbízható partnerként visszaszerezhetjük, és vissza is fogjuk építeni a bizalmat - emelte ki.

Magyar Péter összegzése szerint az ország érdeke világos: egy tisztességesen működő állam, erősebb gazdaság és egy igazságosabb, emberségesebb Magyarország felépítése. Üdvözölte, hogy ellenzéki támogatással tudják csökkenteni nemcsak az országgyűlési képviselők fizetését, hanem azokat a képviselői kereteket is, amelyek egészen megdöbbentő összegekbe kerültek eddig a magyar embereknek.

Hiszek abban, hogy Magyarország előtt jobb évek állnak, és azt kérem, hogy dolgozzunk ezért együtt felelősséggel és a nemzet iránti szolgálat szándékával - zárta felszólalását a kormányfő.