Orbán Viktor: A kormány nem hajtja végre az Európai Unió Bírósága gyermekvédelmi törvényre vonatkozó ítéletét
2026. május 2. [11:23]
Magyarország kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bírósága magyar gyermekvédelmi törvényre vonatkozó ítéletét, az azzal kapcsolatos politikai, jogi és alkotmányos aggályokra tekintettel – áll Orbán Viktor miniszterelnök Sulyok Tamás államfőnek írt levelében, amelyet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tett közzé szombaton a Facebook-oldalán.
„A bíróság egyértelműen politikai döntést hozott, ami súlyos európai uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat vet fel” – írta az államfőnek küldött, április 30-i keltezésű levelében Orbán Viktor.
A kormányfő indoklása szerint Magyarország szuverenitásának és alkotmányos önazonosságának tiszteletben tartása és védelme mindenkire kötelező. E védelem legfőbb letéteményese az Alkotmánybíróság, amely az unió intézményein keresztül megvalósuló közös hatáskörgyakorlás két fő korlátját állapítja meg: egyrészt a közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. „A bíróság ítélete mind a tagállami szuverenitás, mind az alkotmányos identitás súlyos sérelmét felveti” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor emlékeztetett: az Európai Bizottság 2022. december 19-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bírósága elé Magyarországgal szemben, arra hivatkozva, hogy a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló jogszabály sérti az uniós kötelezettségeket. Ennek a bíróság 2026. április 21-én kelt ítéletében helyt adott.
A miniszterelnök rámutatott: a bíróság döntését jórészt – a törvény gyermekvédelmi céljai ellenére – az Európai Unió belső piaci szabályozására alapozta. Hozzátette: a testület nemcsak az áruk, illetve a média- és reklámszolgáltatások esetében állapított meg kapcsolatot a belső piaccal, hanem a köznevelési törvény rendelkezéseit is ide sorolta.
Kiemelte azt is: a bíróság szerint „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítő vagy megjelenítő” tartalmak korlátozása nemen és szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést jelent. A testület megítélése szerint nem állapítható meg, hogy az ilyen tartalmak minden esetben sértik a gyermek mindenek felett álló érdekét.
„A bíróság szerint az alapszerződések a nemzeti identitásnak csak olyan felfogását védik, amely az általa elismert és meghatározott uniós értékekkel összhangban áll” – írta Orbán Viktor.
A kormányfő beszámolt arról is, hogy a bíróság megállapította: Magyarország nem hivatkozhat eredményesen az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (2) bekezdése szerinti nemzeti identitására.
Úgy vélte, a bíróság a belső piaci szabályozásra hivatkozva kiüresíti a tagállamok oktatással kapcsolatos hatásköreit, annak ellenére, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés értelmében az unió köteles tiszteletben tartani a tagállamok hatáskörét az oktatás tartalma és szervezete terén.
Az Alapjogi Charta elismeri a szülők jogát arra, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, a bíróság döntése azonban – a miniszterelnök szerint – ezt a jogot kiüresíti.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az ítélet figyelmen kívül hagyja Magyarország Alaptörvényét, és több ponton összeegyeztethetetlen annak rendelkezéseivel.
Az Alaptörvény védi a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját, kimondja, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és a szülő–gyermek viszony, továbbá rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő. Kiemeli azt is, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat és a gyermekeket.
A miniszterelnök szerint a bíróság döntése szembemegy ezzel a családfelfogással, és a társadalmi nem fogalomkészletének alkalmazásával tagadja az Alaptörvényben rögzített emberképet.
Az Alaptörvény kimondja: minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ezt a jogot minden más alapjogot megelőzőként határozza meg. Emellett védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló nevelést.
Orbán Viktor arra is kitért: az Alaptörvény szerint a szülők joga megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, ugyanakkor kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekükről, beleértve taníttatásukat is.
Álláspontja szerint a bíróság döntése – az Alaptörvénnyel szemben – nem kezeli elsődleges jogként a gyermek megfelelő fejlődéséhez szükséges védelemhez való jogot, és bár hivatkozik a gyermekek mindenek felett álló érdekére, azt valójában alárendeli a diszkrimináció tilalmának.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíróság az Európai Unió történetében először állapította meg az uniós alapértékeket rögzítő EUSZ 2. cikkének sérelmét, ezzel megnyitva annak lehetőségét, hogy a jövőben szélesebb körben, általános uniós értékekre hivatkozva lépjen fel tagállami szabályozásokkal szemben. (MTI)