Gulyás Gergely: Ma az anyaország elég erős ahhoz, hogy hazájaként tekinthessen rá minden magyar

Ma az anyaország elég erős ahhoz, hogy hazájaként tekinthessen rá minden magyar – olyan hazára, amelyre lehet számítani a szülőföldön való megmaradásban és boldogulásban – mondta Gulyás Gergely a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. jubileuma alkalmából szervezett, koszorúzással egybekötött Kossuth téri ünnepségen.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen – ahol II. Rákóczi Ferenc lovasszobránál ötezer diák vett részt a Rákóczi Szövetség középiskolai szervezeteit és tagságát képviselve – arról beszélt, hogy az elmúlt évszázad sorscsapásai után a magyar nemzethez tartozás immár előny, és nem hátrány.

Felidézte, hogy amikor II. Rákóczi Ferenc 350 esztendővel ezelőtt megszületett, akkor Magyarország már 150 éve – „a mohácsi vész óta” – két nagyhatalom szorításában élt. „Szabadulásra nem látszott esély, úgy tűnt, Magyarország két birodalom között, állandó hatalmi, olykor fegyveres küzdelmek földje lesz” – tette hozzá.

„Magyarország a saját hazáján kívül Európát is védelmezte a töröktől, azonban a Habsburgok ezt azzal akarták meghálálni, hogy másodrendűnek tekintettek bennünket a saját hazánkban. A félelmek sora hosszú volt: a földbirtokokat idegenek kezére játszó Újszerzeményi Bizottság rémtettei, a koholt vádak alapján indított felségsértési perek, a jogtalanul beszállásolt katonák visszaélései, a jászok és a kunok szabadságának elvétele” – emlékeztetett a miniszter.

Kiemelte: a Rákóczi vezette kuruc felkelés végső győzelme a diadalok ellenére ugyan elmaradt, azonban a végső mérleg megvonásakor azt kell mondani, hogy a küzdelem nem volt hiábavaló, ugyanis a szatmári békével egy olyan megegyezés született, amely biztosította a rendeknek a jogot, hogy beleszóljanak az ország sorsának alakulásába.

„Annak a küldetésnek, melyet a Rákóczi Szövetség több mint három és fél évtizede vállal, szimbolikus eseménye a névadó fejedelem 350. születésnapja. Az itt jelenlévő ötezer fiatal – az anyaországból és az elcsatolt nemzetrészekből érkezve – bizonyítéka annak, hogy a történelem, a nyelv és a kultúra felette áll a nyers, nagyhatalmi akarat szerint meghúzott határoknak” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a Rákóczi Szövetség tevékenysége tartalommal tölti meg az anyaország által biztosított kereteket. „Elég, ha a szórványban működtetett iskolabuszprogramra, az öt kontinensről évente Sátoraljaújhelyre érkező mintegy húszezer táborozóra, a Kárpát-medencében egymást látogató osztályokra, a magyar nyelvű oktatási intézményekbe történő beiratkozás támogatására gondolunk” – sorolta.

Úgy fogalmazott: „őrizzük meg Magyarország békéjét és a magyarság békéjét, az elért eredményeket, és ne engedjük többé vitássá tenni Szabó Dezső igazságát, hogy minden magyar felelős minden magyarért”.

A Kossuth téri ünnepi megemlékezés a Hagyományok Háza, a Nemzeti Táncegyüttes és a Déryné Program közreműködésével valósult meg.

Az ünnepség után II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál koszorút helyezett el többek között Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke; Gulyás Gergely; Csáky Csongor; Pásztor Bálint; valamint Gubík László. (MTI)