Szijjártó Péter: Magyarország a jó kínai–amerikai kapcsolatokban érdekelt

Magyarország egy olyan ország, amely nem a világ blokkosodásában, hanem a globális együttműködésben érdekelt. Számunkra az Európán kívüli két legfontosabb beruházási, kereskedelmi és gazdasági partner az Egyesült Államok és Kína, így mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Kína és az Egyesült Államok is jól kijöjjenek egymással – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Egy jó kínai–amerikai viszonyban vagyunk érdekeltek, és mindig örömmel vesszük tudomásul, hogyha felső szintű kapcsolatfelvétel történik a két ország között. Reméljük, hogy az elkövetkezendő időszakban az Egyesült Államok és Kína együttműködése is jelentős javuláson megy majd keresztül” – hangsúlyozta.

A miniszter rámutatott, hogy a világ biztonsága és a világgazdaság fejlődése szempontjából a kínai–amerikai kapcsolat kulcsfontosságú. „Mi, magyarok, a globális együttműködésben vagyunk érdekeltek, egyszerre működünk együtt a tőlünk keletre és a tőlünk nyugatra eső világrészekkel is” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország abban érdekelt, hogy Kelet és Nyugat között civilizált együttműködés legyen, és ezt az álláspontot képviselte pekingi tárgyalásain is.

Miután Pekingben találkozott Wang Yi kínai külügyminiszterrel, Szijjártó kijelentette, hogy a kínai kormány modellértékűnek tartja a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatokat. Elmondta: az elmúlt 11 évben sokat dolgoztak ezek fejlesztésén, és szerdán már 23. alkalommal tárgyaltak személyesen.

A tárcavezető jelezte: a magyar–kínai együttműködés a rekordok időszakát éli. 2020, 2023 és 2024 után 2025 első félévében is a kínai vállalatok hozták a legtöbb beruházást Magyarországra. Nem véletlen, hogy az Európában zajló öt legnagyobb kínai beruházásból négy Magyarországon van folyamatban, és az elmúlt évben az Európába érkező összes kínai beruházás 31 százaléka Magyarországon valósult meg.

Szijjártó hozzátette: az év első felében öt százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, hamarosan elindulhat a Budapest–Belgrád vasútvonal forgalma, nyáron pedig Magyarország történetének legsikeresebb kötvénykibocsátását hajtotta végre Kínában, ötmilliárd renminbi értékben.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a Kínából érkező turisták száma 44 százalékkal emelkedett, meghaladta a 120 ezret az első félévben, így a koronavírus-járvány előtti szintet is túlszárnyalta. Emellett a magyar egyetemeken a kínai hallgatók alkotják a második legnagyobb külföldi csoportot, több mint 2500 fővel.

Szijjártó Péter szerint a liberális mainstream korábban sokszor a kínai gazdaság gyengüléséről beszélt, ám az idei év első felében 5,5 százalékos növekedést produkált. Ez a bővülés Kína világgazdasági súlyát is tovább erősíti. Magyarország – ahogy Hszi Csin-ping elnök a tavalyi budapesti látogatásán jelezte – készen áll arra, hogy részt vegyen a kínai gazdaság modernizációjában, ami jelentős lehetőségeket tartogat a magyar vállalatok számára is.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország célja, hogy továbbra is a legkedvezőbb feltételeket biztosítsa az Európai Unióban a kínai vállalatok számára, és hogy megőrizze pozícióját a kínai beruházások első számú európai célpontjaként. Az elmúlt 11 évben 62 nagy kínai beruházást támogattak Magyarországon, és most is újabb cégekkel folytattak tárgyalásokat, amelyek eddig még nem voltak jelen hazánkban.

Szijjártó hozzátette: a kínai vállalatok továbbra is rendkívül vonzó befektetési célpontként tekintenek Magyarországra, készek újabb projekteket indítani és munkahelyeket létrehozni. A két ország közötti légi forgalmat is bővítik: a korábbi heti 42 járat helyett 77 közlekedhet majd, ebből 35 személyszállító és 42 teherszállító. A tárgyalások jelenleg a további járatok ütemezéséről és célállomásairól folynak.

A külgazdasági és külügyminiszter közölte: Magyarország és Kína a nemzetközi energiapiacon közös projekteket is tervez, más országok vállalataival együttműködve. Egyben bírálta azt a brüsszeli megközelítést, amely Kínát rendszerszintű riválisként kezeli. Mint mondta, ez téves álláspont, mert a kínai–európai együttműködés komoly előnyöket tartogat az európai gazdaság számára.

„Európa és Kína elszigetelése hatalmas hiba lenne. Ahelyett, hogy rivalizálásként tekintenénk a kapcsolatra, a gazdasági együttműködés fejlesztésére kell koncentrálni”

– mondta.

Szijjártó Péter végezetül hangsúlyozta: Magyarország Kínával együtt a „béketábor” tagja. Elismeréssel szólt Kína erőfeszítéseiről a világ biztonsági válságainak rendezésében, különösen az ukrajnai háborúval összefüggésben tett béketeremtő kezdeményezéseiről.(MTI)