"Az állatkert nem arra való, hogy végigrohanjuk rajta"
Sétánk során szellemes történeteket is mesélt Óvári Krisztián, a Palicsi Állatkert biológusa

2016. július 23. [20:51]
Hogy kerül a majom a hűtőszekrénybe? Ez is kiderült minapi sétánkon a Palicsi Állatkertben, ahol betekintést nyertünk a 67 évvel ezelőtt alapított oázis mindennapjaiba, és megtudtuk, hogy milyen újdonságokkal várja a látogatókat az itt élők szívéhez oly közel álló vadaspark, de néhány történet erejéig megismerjük a gondozók mindennapos kalandjait is az elefánttal, a tevével és egy önkiszolgáló csuklyásmajommal. Kalauzunk a palicsi vadaspark biológusa, Óvári Krisztián, aki egyben fantasztikus mesélő is, ami kiderül az alábbiakban.
Sokan észrevették, hogy nincs jegesmedve az állatkertben. Nem is lesz ‒ szögezte le Óvári Krisztián, mert egy olyan állatot, aki az Északi-sarkon él, és képes akár 130 kilométert is úszni a fagyott tengerben, majd kimenni a jégtáblák hátára mínusz 30 fokos hidegben szárítkozni, azt betontömbök között +40 fokos forróságban tartani Istentől való vétek ‒ fejtette ki az állatok jólétéért felelős biológus.
Az állatkert jelmondata a humánus állattartás, céljuk pedig mielőbb csatlakozni az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövegségéhez (EAZA ‒ European Association of Zoos and Aquaria), hogy szervezetten vehessenek részt a fajfenntartó programokban és rendszeresen folytathassanak tapasztalatcserét a többi európai állatkerttel és vadasparkkal. Ennek az együttműködésnek köszönheti a Palicsi Állatkert a perzsa párducot is, amely Hannoverből érkezett, és részt vesz az EAZA tenyészprogramjában. A mindössze két esztendős nőstény most itt várja jövendőbeli párját az élőhelyének megfelelően kialakított barátságos bozótosban. A látogatóknak ugyan türelmesnek kell lenniük, ha szeretnék megcsodálni a sárgás-barna leopárdpöttyöket, ugyanis az új jövevény igen félénk, de megéri a várakozást, mivel a világon alig ezer egyed él csupán ebből az alfajból.
A Palicsi Állatkert jó kapcsolatot ápol a környékbeli iskolákkal; az Öko-Zoo Központban tanórákat tartanak az általános iskolások részére, a szakközépiskolák és biológiai, állatorvosi egyetemek hallgatói pedig az ország számos pontjáról látogatnak ide a vadállatok megfigyelése és tanulmányozása céljából.
Az egyik legcsalogatóbb program manapság a hétvégi látványetetés, itt is a leginkább kedvelt kifutó a dél-amerikai tapírok háza. Az új lakók: István, a szegedi fiatal hím és Robi, a zágrábi kilenc éves tapír, kedvenc csemegéjük a banán. Ottjártunkkor magunk is megtapasztaltuk, hogy a több mint 200 kilós tapírok imádják, ha naphosszat dögönyözik, vakargatják őket. István a hátára fekve, csukott szemmel élvezte a kényeztetést.
Az etetési programokon az oroszlánok, majmok, szurikáták, fókák és zsiráfok is nagyon népszerűek. Az aktuális időpontokat az állatkert honlapján teszik közzé.
Óvári Krisztián sok szellemes esetet is mesélt a nagy múltú állatkert történetéből. Egyike ezeknek az egypúpú teve különös, egyre terjedő foltja volt, ami komoly fejtörést okozott a biológusnak és a park állatorvosának, Jánosi Tibornak, ugyanis semmilyen vizsgálat nem mutatott ki fertőzést és semmilyen kenőcs nem tüntette el az egyre növekvő kopasz foltot. A dromedár rejtélyes „megbetegedéséről” végül kiderült, hogy a vele együtt élő Márti, az elefánt okozza, aki előszeretettel tépkedi kedvenc „háziállatáról” a szőrt. Márti egyébként játékos óráiban több tíz kilós koncentrátos zsákkal is dobálta már meg gondozóját, az egyébként békés természetű idős hölgy évtizedek óta a látogatók kedvence.
A gondozóknak mindig résen kell lenniük, olykor pedig igazi nyomozókká kell válniuk ‒ mesélte az állatok jólétéért felelős Óvári, folytatva a különös állatkerti beszámolókat: Az idős csuklyásmajom átszállítás előtt egy transzport-dobozban volt elzárva a majomházban. Az ott dolgozó hölgy a szeme sarkából egy elsuhanó árnyra lett figyelmes, majd észrevette, hogy a frizsider ajtaja becsukódik. Mivel az állatkerti dolgozók nem igazán hisznek a szellemekben, és abban sem, hogy a frizsiderajtó magától mozogna, ezért a gondozóhölgy lesben várta, mi történik ezután a majomházban. Kis idő múlva a csuklyásmajom felpakolva elindult a hűtőből doboza felé, amit aztán körültekintően visszazárt, és nekikezdett falatozni. Ezek a történetek bizonyítják, hogy az állatkert egy valódi, élő közeg, ahol a gondozók valóságos kalandokat élnek át, ahol ember és állat barátságokat köthet, egymást fejlesztheti és segítheti.
Már készülnek a sztárállatok is, akikkel bemutatóórákon és egyéb rendezvényeken jelennek majd meg a gondozóik, őket akár simogatni is lehet ‒ teszi hozzá Óvári Krisztián. Ilyen Félix, a mosómedve is, akit gondozója, Tihi otthon nevelt fel, mivel a saját érdekében korán le kellett választani az anyjáról. A mosómaci rendkívül barátságos, gondozója és a látogatók fején érzi magát igazán jól. Ott vannak még a már említett tapírok, és természetesen a nagy kedvencek, akiket a rácsok mögül figyelhetünk: Luna, a párduclány, Mackó, a hiéna és persze Márti, az elefánt is ‒ sorolja a biológus.
Hamarosan QR-kódok is bővítik majd az állatkert információs tábláit, így még izgalmasabb lesz a felfedezés és a kaland, amelyre a Palicsi Állatkert csábítja a látogatókat. Az állatkert nem egy check-verseny, ahol az állatokat kipipálva rohanunk végig a látogatói ösvényen, hanem egy olyan hely, ahol a veszélyeztetett fajok biztonságos otthonra lelhetnek, a gyermekek tanulhatnak és megismerkedhetnek az élővilággal, a felnőttek pedig felelősséget vállalhatnak a világ sokszínű és csodálatos élővilágáért.
A Palicsi Állatkert látványetetési programjáról és állatairól a park honlapján találnak bővebb tájékoztatást, ahol az elérhetőségeket is feltüntetik, bízva abban, hogy a látogatók visszajelzései segítenek még jobb otthonná és még kellemesebb családi kirándulóhellyé varázsolni a tóparti állatkertet.
Basity Gréta
Az Ön hozzászólása
Nincs hozzászólás. Legyen az első!