A kolbásztökök "birodalmában" Topolyán

Oszlánszki János egy frissen leszüretelt példánnyal az udvarában
Oszlánszki János egy frissen leszüretelt példánnyal az udvarában (Fotó: Tóth Péter)
Az asztalon a kolbásszal töltött kolbásztök
Az asztalon a kolbásszal töltött kolbásztök (Fotó: Tóth Péter)

2020. szeptember 8. [18:05]

Egy topolyai nyugdíjas udvarában nem mindennapi látvány fogadja az odalátogatót. Több mint száz hatalmas kolbásztök lóg le a fák lombjai közül, ami a beszűrődő napfényben már látványként is lenyűgöző. Ezt a most terjedőben lévő tökfélét azonban sokféleképpen el lehet készíteni, vegyszeres kezelést nem igényel, kiszárítva pedig lakásdíszként is szolgálhat.

Oszlánszki János néhány évvel ezelőtt az egyik magyarországi nagy bevásárlóközpontban kíváncsiságból vásárolt először egy kis zacskó kolbásztök-magot. Elmondás szerint meg is lepődött, amikor kibontotta és mindössze öt szem volt benne. Az ötből pedig végül csak három kelt ki, de ez is elég volt az első évben a bő terméshez és ahhoz is, hogy megkedvelje ezt a növényfajt.

János udvarában, a ház körül és hat-hét méter magasban a fák ágairól is lógnak a hatalmas kolbásztökök. Egy újságot lapoz fel, melyben mutatja, hogy a nagykikindai tökfesztiválon egyik évben 4,5 centiméter híján négy méteres tököt állítottak ki. Nála a nagyjából 1,5-2 méter hosszú, 8-12 centi átmérőjű termések egy „rendezett dzsungel” hangulatát adják, főleg, mikor a kora őszi napfény átszűrődik a faágakon. „Stílusosan” kolbásszal töltött kolbásztökkel, valamint rántott kolbásztökkel, illetve panírozott kolbásztök-karikákkal kínál meg. Kicsit „vadasabb” az íze, mondja, de ez egyáltalán nem érződik a finomságokon. Valójában sokoldalúan felhasználható: mindent meg lehet belőle főzni, amit a spárgatökből, vagy a cukkiniból szokás. Lehet rántani, jó főzeléknek, de a formájából adódóan könnyen tölthető, szinte kínálja magát a lehetőség. Mivel a húsa más tökfélékkel ellentétben nem fő szét könnyen, szépen szeletelhető, így rakott zöldségekhez, lecsóba is felhasználható.

Termesztéséről elmondta, hogy évek során sikerült kitapasztalnia, hogy hogyan kell a magot kicsíráztatni, majd előnevelni a kis növényt, amit a fagyveszélyek elmúltával félárnyékos helyre kell kiültetni és biztosítani számára a támrendszert, hiszen akár a kémények magasságáig is felfut. A kolbásztök magja vastagabb, fásabb, mint más tökfajtáké: akár két hétig is „dolgozik” a földben, mire csírázik. Egy kis rásegítéssel girbegurba, kanyargós példányok is előállíthatók, de az egyenesek is lehetnek kiszárítva, esetleg lelakkozva a lakás díszei.

Tóth Péter

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!