Népi kalendárium: Piroska, az időjós

Árpád-házi Szent Piroska
Árpád-házi Szent Piroska

2020. január 18. [8:23]

Betűméret:                     

Piroska napja van. Ehhez a naphoz számos szokás kapcsolódik. Nem dolgoztatták az igásállatot, de a házasodni vágyó lányoknak is figyelmeztető volt ez a nap.

A Piroska egyes források szerint a latin Prisca névből származik. Belőle először Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó. Mások szerint a Piroska magyar eredetű női név. A magyar Piriska szó volt az elődje, majd ebből Piroska lett, jelentése: szintén régi, ősi, tiszteletreméltó. Abban mindkét " párt" egyet ért, hogy a név hangalakjának változásában a régi magyar Piros név hatásának, s a piros szónak is szerepe lehetett.

Két fontos Piroska is fennmaradt a krónikákban. Az egyik Piroskát az egyház ókeresztény vértanúnak tekinti. Legendája szerint Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni a keresztény Piroskát, de a lány hű maradt a hitéhez. Ezért a császár a kor szokásainak megfelelően számos módon és eszközzel kínoztatta Piroskát, aki viszont szakadatlanul csak imádkozott és imádkozott a börtönben. A császár belátta, hogy Piroskát nem tudja megtörni, ezért halálra ítélte. A lányt ekkor először oroszlánok elé vetették ebédnek, aztán máglyára küldték de hiába, nem esett bántódása. Végül az Aventinus-hegy tövében fejezték le, ott a tiszteletére templomot emeltek.

A másik nevezetes Piroska Szent László király leánya, akit az ortodox egyház avatott szentté. Piroskát magyar szentként tiszteljük. Miután édesapja meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában eljegyezték a bizánci trónörökössel, Ioannés Komménosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné magyarul Irén nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett. Férjével közösen alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Gyakran fogadott szentföldi zarándokokat, meg küldötteket a hazájából, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Halála után az ortodox egyházban szentté avatták. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi.

Népszokások is fűződnek ehhez a naphoz. Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon.

A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez igyekeznek menni. Azt tartották ugyanis, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

E naphoz időjóslás is kapcsolódik. A kabai juhászok, a Szeged környékiek és a szerémségi Dobradó, de a magyarok lakta más vajdasági települések lakói is úgy tartották, hogy “ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!" Piroska napja tehát negyvenes időjósló nap.

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!