Diplomák, fedezet nélkül

2019. október 10. [18:26]

Brit szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy túl sok a diplomás, viszont a felsőfokú végzettség még soha nem ért ilyen keveset, soha nem volt ilyen kicsi a fedezete.

Pedig a vészharangot megkongató Harry Lambert feltehetően nem ismeri pl. a szerbiai viszonyokat, ahol egy időben a magánegyetemek úgy szaporodtak, mint eső után a gomba, a hangzatos nevű egyetemi karokon kétes tudományos teljesítménnyel rendelkező tanárok tanítottak, tanítványaik tudása pedig nagyjából annyit ért, mint Bécsben a niksz. Szinte stenclizték a haszontalanabbnál haszontalanabb, ám aranybetűs, bársony tokba zárt diplomákat.

De nem csak a diplomák “cifrasága” tűnt ki, hanem a tanulmányi idő rövidsége is. Az “örök egyetemisták” közül sokan, akik húsz-harminc-negyven évig halogatták a diplomálást, miközben szinte már a nyugdíjra készültek, seperc alatt oklevelet szereztek egy magánegyetemen. De vannak feltörekvő ifjú titánok is, akik,vagy akiknek a szülei fizetnek, mint a katonatiszt és a család szemefénye garantáltan diplomás lesz. Elvégre az ember a pénzéért kapja meg, ami jár neki. És ismerek olyant is, aki egy hétvégén elutazott egy bizonyos városba és vasárnap este diplomás emberként tért haza. Meg olyant is, akinek a felesége írta a szemináriumi dolgozatait, meg a diplomamunkáját is, meg aztán a doktori disszertációját is, aztán ma az egyik egyetemen tanít. Nem a feleség.

Persze, azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy addig jó, amíg a bennünket gyógyító orvosok is nem gyorstalpaló magánegyetemeken végeztek és nem csak hobbijuk a sebészet.

És a brit úriember lehet, hogy a mi miniszterünkről sem hallott, akire most az ellenzék igyekszik minden módon rábizonyítani, hogy ha nem is vásárolta a diplomáját, de az oda vezető úton mindenképpen más tollaival ékeskedett. Sőt, volt nekünk már olyan államfőnk is, aki legalább is furcsa kerülőutakon jutott el addig a bizonyos papírig.

Szóval, Harry Lambert a New Statesmanben megjelent esszéjében, amelyet a metazin.hu portál ismertetett, arról írt, hogy „Nagy-Britanniában sosem volt ennyi diplomás. És sosem ért ilyen keveset a felsőfokú végzettség”. Egyre többen végzik el az egyetemet és egyre jobb eredménnyel, sőt, még az Oxfordban vagy Cambridge-ben végzők döntő többsége is rendkívül jó minősítést kap. A cikkíró szerint azonban ezek a kimutatások felettébb félrevezetőek, hiszen a kitűnő minősítés nem csak nem tükröz tudásbeli változást, hanem épp ellenkezőleg.

Az oktatás színvonala pedig itt is, s mint kiderül, ott is, egyre csökken, hiszen – érthető módon – minél több diákot vesznek fel, annál alacsonyabbra kell tenni a lécet, miközben mégis egyre jobb osztályzatokat kapnak.

Ennek oka az, véli a tudós brit, hogy az egyetemeknek elemi érdeke a diákok igényeinek kielégítése. Ha túl szigorúak, akkor elriasztják a hallgatókat, vagyis a tandíjat fizető ügyfeleket. Ráadásul az egyetemi rangsorok összeállításánál is fontos a hallgatók osztályzatainak átlaga – minél jobbak a jegyek, annál előkelőbb helyre kerül az egyetem a rangsorban. Tehát, valahol itt van a kutya elásva.

„Ha fáj az igazság, akkor az emberek nem akarják elhinni” – nyilatkozta a kérdés kapcsán Bryan Caplan közgazdász, aki könyvet is írt a jelenségről, amelyben kimondja: a társadalom egésze számára haszontalan, sőt káros lehet a diplomások túltermelése. A szakember tisztában van azzal, hogy állítását nem kíséri osztatlan elismerés, hiszen az egyén számára kétségtelen előnnyel jár egy egyetemi diploma. Még akkor is, ha ezt nem feltétlenül kíséri nagyobb tudás. Ám a diploma verseny- és fizetéselőnyt jelent. Normális körülmények között. Nem normálisak közepette pedig – legalábbis nálunk, Szerbiában – az történik, hogy az állami egyetemen tízes átlaggal végző jogász évekig postáskisasszonyként dolgozik, a kávézóban felszolgáló szimpatikus fiú a mesterképzést is befejezte a közgazdaságin, a vele váltásban dolgozó pedig történész diplomával rendelkezik, de idegenvezetői végzettsége is van. Ja, és nem akarnak elmenni az országból.

Náray Éva

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások
Pontosító
2019. 10. 11. [ 15:33 ]

Nem az a jó pap aki fejből tudja a bibliát, hanem az aki mindenkivel elhiteti, hogy elég megtanulni a miatyánkot és más tudásra nincs is szükségük.


Miklós Miklós
2019. 10. 11. [ 08:33 ]

Viszonylag későn kezdtem továbbtanulni egy jó hírű magyarországi egyetemen.Levelező munkarendben kezdtem el a képzést.A zsigereimben mindig éreztem, hogy semmi keresni valóm a felsőoktatásban annak ellenére, hogy a jegyeim jók.Pontosan ugyanez a benyomásom amit a cikk író taglalt és egyáltalán nem érzem, hogy releváns szakmai ismeretekkel bővült volna a tudásom.Drága, hosszadalmas és elavult az egész koncepció de lassan egy Bsc diploma lesz az alapja, hogy egyáltalán szóba álljanak az emberrel.