Meghalt Sánta Ferenc, a 100 tagú cigányzenekar alapítója

Sánta Ferenc (1945-2024)
Sánta Ferenc (1945-2024) (Fotó: Facebook / 100 Tagú Cigányzenekar)

2024. október 22. [20:08]

Betűméret:                     

Elhunyt Sánta Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás és a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője, a Nemzet Művésze.

Ismét gyászol a muzsikustársadalom! Elhunyt ifj. Sánta Ferenc, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész barátunk, kollegánk. Nyugodjon békében… – írja a közösségi oldalán a 100 Tagú Cigányzenekar, amelynek alapítója volt.

Sánta Ferenc 1945-ben cigányzenész családban született, ahol a zenei hagyományok apáról fiúra öröklődtek. Édesapja, id. Sánta Ferenc is elismert zenész volt, de a családban már a dédapja is hegedült. Sánta Ferenc kilencévesen debütált apja zenekarában, majd klasszikus zenei tanulmányait Kaposváron folytatta Lehota Dezsőnél. Mindössze 13 évesen a Kaposvári Szimfonikus Zenekar tagja lett.

1973-ban megalapította első népi zenekarát, cigányzenészként pedig bejárta a világot. Pályája során a klasszikus zenei vonalon is megmutatta tehetségét: játszott a budapesti Operaház zenekarában, majd 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekar tagja lett. A zenei karrierjének köszönhetően számos országban megfordult, fellépett Európában, az Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában is, írja a szeretlekmagyarország.hu.

Sánta Ferenc nélkül ma nem lenne ugyanaz a 100 Tagú Cigányzenekar, amelynek alapító tagja volt. Halála pótolhatatlan veszteség a magyar zenei élet számára.

1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjat kapott, 2011-ben Budapest, 2023-ban Kossuth-nagydíjat kapott, 2024-ben pedig Kaposvár díszpolgára lett, írja a Magyar Nemzet.

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás.