Dr. Semjén Zsolt kapta idén a VMMSZ Aranyplakettjét

A magyar kultúra napja alkalmából szervezett palicsi ünnepségen a Zvonko Bogdan Borkastélyban csütörtökön este átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismeréseit. Az Aranyplakett kitüntetést dr. Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettese kapta.

Az Aranyplakett odaítélésének indoklásában úgy fogalmaztak, hogy az elismerést 2022-ben olyan személynek ajánlhatják és nyújthatják át, akinek közösségszeretete, a keresztény alapokon tovább épülő és építkező magyarságért vállalt állhatatos szolgálata nélkül nem élnénk, nem élhetnénk ma azt a magyar világot, amely a cselekvő mindennapokban és mindennapoknak ad erőt, ad hitet s szívet. 2022-ben immáron tizenkettedik éve érezhetjük mi is azt az odafigyelést, azt az ösztönző gondoskodást, amely egy új Kárpát-hazát rajzol ki számunkra is, amelyben együtt lélegezhet az egész nemzet, s éled újjá óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár, múzeum, templom, imaház, közösségi élet, cselekvő és nemzetét szerető magyar ifjúság, megszámlálhatatlan hálás és itthon, szülőföldjén maradó s boldogulni kívánó, tudó család – védőháló, megtartó erő és építkező, építkezni tudó, hitét bátran vállaló és megvalló közösség!

Semjén Zsolt az elismerést megköszönve azt mondta, hisz abban, hogy nem vak véletlen az, hogy magyarnak születtünk. A gondviselés akart tőlünk valamit, amikor úgy döntött, hogy itt szülessünk, mert küldetést kaptunk, hogy azt a csodálatos értékgazdagságot, amit magyarnak nevezünk, megőrizzük. Az emberiség legnagyobb vesztesége lenne, ha a lengyel nem lenne lengyel, a francia nem lenne francia, a szerb szerb, a magyar pedig magyar. Rámutatott arra, hogy a kozmopolitizmus nem tekinti értéknek a nemzetet, a múltból itt maradt avítt, poros, provinciális valaminek nevezi a nemzetet, s az européer entellektüel, az már nem magyar, szerb, francia, hanem csak egyszerűen nagybetűs Ember. Pedig mi magyarok csak magyarul tudunk emberek lenni, az olaszok olaszul… Csak azt tudjuk elképzelni, amit nyelvileg ki tudunk fejezni. A magyar nyelv kifejezőkészségének köszönhető a rengeteg magyar tudós is, mutatott rá. Csodálatos a nyelvünk, fantasztikus a kultúránk, s ezeket az értékeket meg kell őriznünk.

Semjén Zsolt elmondta, hogy a legtovább a délvidéki magyarság jutott, amely kulturális autonómiával rendelkezik, ugyanakkor a magyar és szerb népnek sikerült a történelmi megbékélés.

- Egy adott nemzetrész magyarsága, így a vajdasági magyarság is felelős elsősorban önmagáért, hisz a vajdasági magyarságot saját magán kívül senki nem tudja megőrizni. Felelős ugyanakkor az egyetemes magyarságért, de a többi nemzetrészért is, mert ami a Vajdaságban történik az hivatkozási alap lehet a többi nemzetrész számára is. Jó példa az itteni gazdaságfejlesztési program és annak eredménye is, amit például Ukrajna nem engedélyez saját területén.

A kárpátaljai magyarok képviselőivel tárgyalva rámutatott, hogy a kulturális autonómia a Vajdaságban megvalósult, s ez nem ártott Szerbiának. Sikerült megvalósítani párhuzamosan azzal a szerb-magyar történelmi kiegyezést is. Tehát nem a magyar oldalon lehet a hiba, hogy Ukrajna tekintetében ugyanezt nem tudják megtenni. A kárpátaljai magyarság számára ugyanakkor érv lehet az, amit a Vajdaságban sikerült elérni, fogalmazott Semjén Zsolt.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a beérkezett felterjesztések alapján odaítélte a díjakat, köztük a magyar miniszterelnök helyettesének. Az elismerésekkel azt a hiteles őrző és teremtő munkát, a vajdasági és a Kárpát-medencei magyar közösségek összefogásáért és formálásáért, a nemzeti összetartozás erősítéséért, kulturális identitásunk gazdagodásáért, a nemzettudat fejlesztéséért végzett tevékenységet és teljesítményt ismerik el, amely nélkül értékrendünk és értékszeretetünk messze került volna, messze kerülne álmától, vágyaitól, erejétől, fogalmaznak a díjak leírásában.

A szervezet Elnökségének döntése értelmében Magyar Életfa díjban részesült Birkás János, az adai Musica Humana kamarakórus nyugalmazott karnagya, nyugalmazott zenetanár; Brezovszki Eszter palicsi népdalkörvezető, néptáncoktató, művelődés- és közösségszervező; Jódal Rózsa újvidéki tanár, író, szerkesztő; továbbá Pintér József péterrévei születésű helytörténet-kutató.

Plakett-díjat kaptak az idén Komarek Magdolna nagykikindai közösség- és művelődésszervező; Mihók Attila csókai citerás, citeraoktató; a 75 éves muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület; Stefaniga Otília művelődés- és közösségszervező, kántor, az Óbecsei Schola Cantorum alapító karnagya; valamint Varga Lívia adai művelődés- és közösségszervező, a 30 éves Vadvirág Hagyományápoló Kör alapítója és elnöke, a Vadvirág Néptánc és Népzenei Tábor megálmodója.

A díjazottakat és vendégeket Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte. A rendezvényen megjelent Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Pirityiné Szabó Judit, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Brendus Réka, az államtitkárság erdélyi főosztályának vezetője, Pintér Attila belgrádi magyar nagykövet, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Hajnal Jenő, az MNT elnöke, az MNT és a VMSZ több tisztségviselője és még sok más közéleti szereplő.

Sutus Áron alkalmi beszédében azt osztotta meg az ünneplőkkel, hogy a számára mit jelent a magyar himnusz:

- Isten, haza, család. Áldáskereső és áldáshozó kegyelem. Egyetlen és véghetetlenül remegő harmat. Keresztény értékvilágunk fundamentuma. Mindennapok. Lüktető, zengő valóság. Állandóan zajló szép számadás, gyónás, küldetéstudat, életszolgálat, közösség és örömhír. Számomra ezt jelenti Himnuszunk. Ma, magyar kultúránk napjának vajdasági központi ünnepségén, Himnuszunk születésnapján a kegyelem tiszta és elvehetetlen csodáját ünnepeljük. S a csoda tiszta és elvehetetlen kegyelmét. Ennél felemelőbb és ennél elvehetetlenebb nem lehet mindez! Hisz benne lakozik az énekmondó s az örökség hűsége és jósága. Hisz csoda a karnagyi pálca, hisz áldás az írói toll, hisz életet és kegyelmes kegyeletet hoz a megnevezés, a szó és a szó által lett valóság – és a nemzetegyesítés hite és ereje – utalt köszöntőben a díjazottak által végzett tevékenységekre.

János evangéliumának és Pál apostol a Korinthusiakhoz írott levelének soraira utalva: Legyetek mindnyájan egy! – Nem számít sem az, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem csak a gyarapodást adó Isten, Sutus Áron azt mondta, megértettük, közösségben lenni, közösséget és közös hazát építeni az egyik legszebb feladat, hisz építő és építtető, ültető és öntöző egymásra talált. Erről szól az építkezés – erről szól az áldáskérő sor: Isten, áldd meg a magyart! Ragaszkodásunkkal nem kérünk mást, mint annak maradni és annak lenni, amelyben a keresztségben részesültünk.

Sutus Áron elmondta, azért ünneplünk ma közösen, hogy köszönetet mondjunk a nemzetet bátran megvalló öntudatért:

- A karnagynak, a hitoktatónak, a citerásnak, az énekmondónak, a kegyeletes helytörténet-kutatónak, a művelődés- és közösségszervezőnek, az írónőnek, s az elvehetetlen bérceink s folyóink életéből hazát építőnek: a nélkülözhetetlen nagyságért és egyszeriségért! Nélkülözhetetlen nagyságukért és életszolgálataikért!

Az ünnepségen ismertették a Vajdasági Szép Magyar Könyv-pályázatok eredményeit is. Különböző kategóriában osztottak ki 2020-ra és 2021-re vonatkozóan tíz-tíz elismerést. A legszebb könyv díjait ugyanakkor a Fórum Könyvkiadó nyerte mindkét évre vonatkozóan Bozsik Péter Behódolt tartomány című kötetéért, valamint Berényi Emőke és Herédi Károly Vajdasági ládafia című munkájáért.

A magyar kultúra napi alkalmi műsorban vajdasági művészek, színészek, énekesek, zenészek működtek közre.