Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza

Az intézet Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza

A felújított Benczúr utcai épület
A felújított Benczúr utcai épület

2020. szeptember 15. [16:26]

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint hogy az alkotó szellemi örökségét ápolja - idézte fel kedden Budapesten Schmidt Mária, az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója.

Szabó Tamás, az intézet programigazgatója elmondta: a Benczúr utca 46. szám alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel.

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a beruházás elsődleges célja az értékőrzés volt, ezért amit lehetett, azt megmentették az 1910-ben épült villában, ahol azonban nem maradtak fenn az eredeti részletek, ott az épület szellemiségét őrző, de 21. századi megoldásokat alkalmaztak.

Az alagsorban helyezték el a műtárgyak tárolására alkalmas raktárhelyiséget, a tetőtérben pedig egy 80-100 férőhelyes konferenciatermet alakítottak ki, ezen felül további kisebb rendezvény- és szemináriumi termek, kutatóhelyek, tárgyalók, irodák, valamint az ösztöndíjasok számára apartmanok is helyet kaptak az intézet új otthonában.

Hafner Zoltán kutatási igazgató kiemelte: Kertész Imre élete és életműve jelentős részben még feltáratlan és publikálatlan, ebbe a munkába pedig az intézet más kutatókat, szakembereket, műfordítókat is szeretne bevonni, akár ösztöndíjakkal, kutatási támogatásokkal.

Az intézet azonban nemcsak őrzi, hanem bővíti is a rá bízott Kertész-hagyatékot, gyűjtve a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető kéziratokat, leveleket, dokumentumokat, de az idegen nyelven megjelent kiadásokat, szakirodalmat is - jegyezte meg.

Hafner Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Nobel-díjas író műveinek magyar nyelvű kiadási jogait éppen ettől a naptól a közalapítvány kezeli. Elmondása szerint előkészületben van például Kertész Imre 1958-1962 közötti naplójegyzeteinek kiadása, valamint Lét és írás címmel készülnek publikálni a Sorstalanság kapcsán keletkezett naplójegyzeteket is.

Nem véletlenül gondozza az intézet további négy költő, író hagyatékát sem: Koestler, Petri, Pilinszky és Sziveri János életútjában és munkásságában ugyanis közös szál volt a kommunista diktatúrával való szembenállás - mondta el.

Hafner Zoltán kiemelte a harminc éve, fiatalon elhunyt Sziveri János széles körben még ismeretlen életművének megismertetésével kapcsolatos feladatokat; mint fogalmazott: "Sziverinek Petri mellett a helye".

A költő hagyatéka 28 évig kallódott, mielőtt teljes egészében a Kertész Imre Intézethez került volna, de az egykori barátoktól azóta is folyamatosan érkeznek anyagok - számolt be a kutatási igazgató, emlékeztetve az intézet által Szélherceg címmel nemrég megjelentetett verseskötetre is.

Szabó Tamás felhívta a figyelmet az épület első nyilvános programjára, amely október 8-án éppen egy Sziveri-est lesz. Mint hozzátette, a kutatási igényeket október végétől fogadja a Kertész Imre Intézet. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások
Csorba Béla
2020. 09. 17. [ 17:08 ]

Garai László mellett talán én is elég sokat tudnék mesélni, hogyan is zajlott le Sziveri politikai meghurcolása, és arról is, hogy abban ki milyen szerepet vállalt. Sziveri tényleg párttag lett: a Symposion-szerkesztőség tagjainak rábeszélésére, különben elkaszálják a főszerkesztői pályázat legelején. Ezt nem akartuk. A politikához nem értett, semmilyen értelemben. Nem volt semmilyen -ista "csak" kiváló költő. - A veszprémi intézet pedig - elnevezése ellenére - nem Sziveri munkásságát kutatta.


Garai László
2020. 09. 17. [ 12:01 ]

Én Orbán hívő vagyok, de nem előimádkozó rózsafűzéres, s ilyetén nem tartom szerencsésnek, hogy a napipolitikai kommunistaellenesség szálára - szárítókötelére - fűzik fel a felsorolt szerzőket. A veszprémi Sziveri Intézet marad, vagy beolvad? (Igy van, ha valaki bekerül a kultúrpolitika pikszisébe, s így, ha csak Domi, BADA DADA marad).


Csorba Béla
2020. 09. 16. [ 20:52 ]

Nagy horderejű dolog. nekünk Sziveri János miatt meg pláne. De mivel Orbánék kultúrpolitikájához köthető, lesznek majd nagy (el)hallgatások és még nagyobb savanya fanyalgások az értelmiségi osztály ideológiai szekcióiban.


Garai László
2020. 09. 16. [ 19:44 ]

"Nem véletlenül gondozza az intézet további négy költő, író hagyatékát .....Sziveri János életútjában és munkásságában ugyanis közös szál volt a kommunista diktatúrával való szembenállás" Comment: Sziveri János 1978-tól, 24 éves korától a Jug. Kommunista Szövetség tagja. Szürke kisegér mint a többi párttag egészen a Symposion főszerk. posztjából való eltávolításáig. Mit tett, mit fogtak rá és ezért most jogosan fényezik-e? Reformkommunista, guevarrista vagy kommunistaellenes (mártír) volt?


Nagy Bata Károly
2020. 09. 16. [ 16:47 ]

Ne mááár! Kertész Imre - az ki?!


olvasó
2020. 09. 15. [ 23:28 ]

VÉGRE!