Dr. Virág Gábor könyvének bemutatója: Falusi bíráskodás gyakorlata Hegyesen a XIX. század elején
Kétszáz évvel ezelőtt a megkurvázást még pálcázással vagy áristommal büntették tájainkon

2015. március 19. [21:06]
Az 1800-as évek elején egy sajátos jogrendszer működött a délvidéki falvakban, melynek részleteibe enged bepillantást egy most megjelent helytörténeti kiadvány, amely egy szerencsés körülmények között fennmaradt korabeli jegyzőkönyv alapján íródott. Kiderül belőle, hogy a kisebb lopásokért, duhajkodásért, de még a megkurvázásért is pálcázást vagy áristomot róhatott ki a falu bírája. A XIX. század eleji falusi bíráskodás részleteiről tudhatnak meg többet dr. Virág Gábor helytörténész most megjelent könyvéből, melynek bemutatóját a kishegyesi könyvtárban tartották meg a falunapi rendezvénysorozat keretében.
Falusi bíráskodás gyakorlata Hegyesen a XIX. század elején címmel jelent meg dr. Virág Gábor nyugalmazott magyartanár és helytörténet-kutató legújabb könyve. „ A helytörténész különös szerencséje, ha az írott források között olyat talál, amelyik egy település életét folyamatában mutatja be. Ilyen dokumentum Hegyes község Elöljáróságának 1826-1832 közötti időszakban felvett jegyzőkönyve, amelyben a falusi önkormányzatból következő falusi, községi bíráskodás eseteiről nyerhetünk bepillantást a település mindennapjaiba.” – olvasható a könyv legelején. A szerzőnek ezúttal valóban szerencséje is volt, hiszen a korabeli szóhasználattal íródott jegyzőkönyv – aminek tartalma majdnem teljes egészében megtalálható a könyvben -, valóban a XIX. századbeli település életének folyamatába enged bepillantani. Abban az időben a hegyesi kamarai birtok még a Kúlai Császári Uradalom része volt. Szent István koráig visszamenően a magyar parasztság és jobbágyság kimaradt a jogalkotásból, illetve sajátságos vonásai voltak a falusi bíráskodásnak. A kor földesurai megengedték a kisebb vétségek esetében a falusi önbíráskodást. A falu lakói ebben az időben általában három személy közül maguk választhatták ki a falu bíróját. Szükség szerint, de általában heti egy alkalommal bíráskodtak, a bíró munkáját segítette és felügyelte is néhány esküdt, általában 8-10 ilyen volt a faluban, abban a korban. A büntetések közé tartozott a pálcázás, botozás, korbácsolás, vagy a fenyítés, illetve a pénzbírság. Hogy hogyan zajlott a bíráskodás, az ítéletek meghozatala, vagy a büntetés végrehajtása, az is kiderül dr. Virág Gábor legújabb könyvéből, mely a szabadkai Grafoprodukt kiadásában jelent meg.
A könyvbemutatón Vigh Rudolf író méltatta a művet, akinek pályája már közel hatvan éve némiképp összefonódik Virág Gáboréval. A könyvből Kovács Károly olvasott fel részleteket. A könyvbemutató végén dr. Virág valamennyi jelenlévőt megajándékozott egy dedikált példánnyal. A könyv megjelenését a Kishegyesi Községi Képviselő-testület támogatta.
Tóth Péter
Az Ön hozzászólása
Nincs hozzászólás. Legyen az első!