ENSZ Nemzetközi Bírósága: Népirtást követett el Mianmar a rohingya kisebbség ellen
2026. november 19. [15:09]
A Nemzetközi Bíróság ítélete kötelező erejű, fellebbezésnek nincs helye.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága szerdán kihirdetett ítélete szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy Mianmar fegyveres erői becslések szerint legkevesebb tízezer rohingya kisebbséghez tartozó embert öltek meg a 2017-es katonai műveletek során, ami "megalapozza a népirtás bűntettének elkövetését".
A hágai Nemzetközi Bíróság abban foglalt állást, hogy követett-e el népirtást Mianmar a többségében muszlim vallású rohingya kisebbség tagjai ellen Mianmar és Banglades területén folytatott közel egy évtizede indított offenzíva során.
Csütörtökön kihirdetett ítéletében a hágai bíróság bűnösnek találta Mianmart a rohingyák ellen "népirtó szándékkal" elkövetett erőszak miatt, ugyanis, mint érveltek: a rendelkezésre álló bizonyítékok megalapozzák a népirtás bűntettének elkövetését az 1948-as népirtás elleni egyezmény vonatkozó cikke értelmében. "A bizonyítékok mérlegelése alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy Mianmar cselekedeteire az egyetlen ésszerű magyarázat az a szándék, hogy elpusztítsák az észak-rakhine-i rohingya népesség jelentős részét" - olvasható a bíróság állásfoglalásában.
Emlékezettek: a rohingyák, nyelvük és kultúrájuk révén, valamint önazonosságuk alapján különálló etnikai csoportot alkotnak. Ebből következően a népirtás elleni nemzetközi jogszabályok értelmében védett csoportnak minősülnek. "A bíróság megállapítása szerint Mianmar biztonsági erői rohingya civilek ezreit ölték meg, széles körű szexuális erőszakot, valamint gyermekek elleni rendkívül erőszakos cselekményeket követtek el, továbbá megtámadták a menekülőket is" - jelentette ki Judzsi Ivaszava, a Nemzetközi Bíróság elnöke az ítélet felolvasásakor, majd úgy folytatta: a bíróság "teljes mértékben meg van győződve" arról, hogy Mianmar olyan cselekményeket követett el, amelyek a népirtásról szóló egyezmény hatálya alá tartoznak.
Az elnöklő bíró arra is kitért, hogy a műveletekben civilek is részt vettek, de ez nem feltétlenül állami utasításra vagy jóváhagyással történt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány és a biztonsági erők semmilyen érdemi erőfeszítést nem tettek a nem rohingya civilek által elkövetett atrocitások megakadályozására, sőt, inkább szították az etnikai és vallási feszültségeket. "Mianmarnak tudnia kellett, hogy fennáll a népirtás veszélye, amikor fegyveres civilek vettek részt a katonai atrocitásokban. Mianmar ezzel megsértette a népirtás megelőzésére vonatkozó kötelezettségét" - áll az ítéletben. Rámutatott továbbá, hogy Mianmar elmulasztotta ténylegesen kivizsgálni az állítólagos atrocitásokat, és megtagadta a bizonyítékokhoz és tanúkhoz való hozzáférést, valamint a kért információk átadását. Az ítélet szerit Mianmarnak kártérítést kell fizetnie, valamint lehetővé kell tennie a rohingya kisebbség tagjai számára, hogy biztonságban visszatérhessenek lakóhelyükre, valamint biztosítania kell a családok újraegyesítését mindazok számára, akik "Mianmar jogellenes cselekményei miatt kényszerültek elhagyni otthonukat". Ivaszava végezetül hangsúlyozta: Mianmarnak törekednie kell arra is, hogy ahol ez lehetséges és indokolt, jóvátételt nyújtson az áldozatoknak vagy hozzátartozóiknak, továbbá tegyen lépéseket az állampolgárai és biztonsági erői által elkövetett jogsértések kivizsgálására, és - amennyiben szükséges - az elkövetők felelősségre vonására.
A Nemzetközi Bíróság ítélete kötelező erejű, fellebbezésnek nincs helye.
A muszlim többségű afrikai állam, Gambia 2019-ben indított eljárást a Nemzetközi Bíróságon. Annak megállapítását kérték a testülettől, hogy Mianmar megsértette az 1948-as népirtásellenes egyezményt, továbbá kérték, hogy a bíróság kötelezze az országot a rohingyák elleni jogellenes cselekmények beszüntetésére, valamint a népirtás felelőseinek megbüntetésére.
Gambia szerint Mianmar hadserege szándékosan célozza a rohingya kisebbséget, hogy megsemmisítse a közösséget. A buddhista többségű délkelet-ázsiai állam, Mianmar tagadja, hogy népirtást követett volna el, és arra hivatkozik, hogy törvényesen lépett fel rendőrségi ellenőrzőpontokra támadó szélsőségesek ellen. Álláspontja szerint - válaszul egy rohingya felkelőcsoport támadására - legitim terrorellenes műveletet hajtott végre, ami nem minősül népirtásnak.
Aung Szan Szú Kji, Mianmar akkori vezetője és Nobel-békedíjas politikusa 2019-ben, az ügy előzetes meghallgatása során elutasította a gambiai vádakat, melyeket "hiányosnak és félrevezetőnek" nevezett. Mianmarral szemben a Nemzetközi Bíróság mellett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is eljárást indított a rohingya muszlim kisebbség ellen 2017-ben Rakhine államban végrehajtott katonai művelettel összefüggésben, ami miatt a muszlim vallású kisebbség csaknem 1,2 millió tagja menekült el, többségük a szomszédos Bangladesbe.
Az országban 2021 februárjában a hadsereg puccsal átvette a hatalmat, és az ország addigi politikai vezetését bebörtönözte. A hatalomátvétel ellen tiltakozókkal szemben pedig nem riadt vissza az erőszak alkalmazásától sem, írja az Euronews.
