Háromoldalú orosz–amerikai–ukrán tárgyalások Abu-Dzabiban: Közelednek az álláspontok?

Csaknem négyórás egyeztetés után kedden véget ért az Egyesült Államok közvetítésével zajló orosz–ukrán béketárgyalások első napja Abu-Dzabiban. A felek szerdán folytatják a megbeszéléseket, amelyek középpontjában a háború lezárása és a jövőbeni biztonsági garanciák állnak. Az első tárgyalási napról egyelőre nem jelentettek be konkrét megállapodást, Washington azonban abban bízik, hogy sikerül közelíteni Moszkva és Kijev álláspontját.

Kilenc hónap után először ültek ismét tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán küldöttség képviselői, ezúttal az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, amerikai közvetítéssel. A kétnapos találkozó célja, hogy új lendületet adjon a több mint négy és fél éve tartó háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítéseknek.

Az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat tájékoztatása szerint a keddi tárgyalások befejeződtek, a megbeszélések november 11-én, szerdán reggel folytatódnak.

A Fehér Ház korábban közölte, hogy a találkozó egyik legfontosabb témája a háborúban álló felek jövőbeni biztonsági garanciáinak meghatározása.

Az amerikai közvetítésben Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje vesz részt.

Kushner a tárgyalások kezdetén kijelentette, hogy szerinte vannak olyan elképzelések, amelyek segíthetnek áthidalni az orosz és az ukrán fél közötti nézeteltéréseket.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem csupán a jelenlegi háború lezárására törekszik, hanem egy olyan új biztonsági együttműködési rendszer kialakítására is, amely hosszú távon biztosíthatja a békét.

A találkozón részt vevő Alexus Grynkewich amerikai tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka szintén a katonai párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta.

Európai képviselőkkel is egyeztettek az ukránok

Az ukrán küldöttséget Rusztem Umerov, az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője irányítja. Umerov közölte, hogy a nap az ukrán küldöttség, az amerikai közvetítők, valamint Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőinek egyeztetésével kezdődött.

Az ukrán delegáció vezetője megköszönte Washington erőfeszítéseit, és hangsúlyozta, hogy az ukrán társadalom a háború befejezését és a tartós béke megteremtését várja.

Az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója vezeti, aki már a 2022 márciusában, Isztambulban tartott első közvetlen orosz–ukrán tárgyalásokon is Moszkva főtárgyalója volt. Megyinszkij a tárgyalások kezdetén reményét fejezte ki, hogy a találkozó előrelépést hozhat a béke felé vezető úton, mind az orosz, mind az ukrán nép érdekében.

Továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek

A diplomáciai erőfeszítések ellenére Moszkva és Kijev álláspontja továbbra is jelentősen eltér a lehetséges békemegállapodás alapvető kérdéseiben.

Vlagyimir Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna vonja ki csapatait abból a négy ukrán régióból, amelyet Oroszország 2022 szeptemberében egyoldalúan annektált, noha azokat azóta sem vonta teljes egészében ellenőrzése alá.

Moszkva emellett azt követeli, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról, fogadjon el korlátozásokat fegyveres erőire vonatkozóan, és változtasson az orosz nyelvet, valamint a moszkvai kötődésű ortodox egyházat érintő szabályozáson.

Putyin átfogó békemegállapodást sürget, és elutasítja az általános tűzszünetet, mert szerinte az lehetőséget adna az ukrán hadseregnek erői újjászervezésére és fegyverkészleteinek feltöltésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben elutasítja a területi engedményeket, valamint az ukrán hadsereg és a nyugati országokkal folytatott katonai együttműködés korlátozását.

Kijev szerint az azonnali tűzszünetnek kellene a szélesebb körű békemegállapodásról szóló tárgyalások első lépésének lennie.

Az ukrán vezetés továbbra is úgy véli, hogy a területi kérdéseket végső soron csak Putyin és Zelenszkij közvetlen találkozóján lehetne rendezni, az orosz elnök azonban ezt a javaslatot eddig elutasította.

Washington szélesebb körű megállapodást szeretne

Donald Trump a múlt héten arról beszélt, hogy egy átfogó európai biztonsági megállapodás előkészítése zajlik, amely túlmutatna az ukrajnai háború lezárásán.

Az amerikai elnök szerint egy ilyen megállapodás a kontinens biztonsági viszonyainak hosszabb távú rendezését is szolgálhatná.

Az abu-dzabi tárgyalások ezért nemcsak a fegyveres konfliktus befejezéséről, hanem az európai biztonság jövőjéről is szólnak.

A keddi megbeszélések eredményéről egyelőre nem közöltek részleteket, és nem tudni, sikerült-e közelíteni az álláspontokat a legvitatottabb kérdésekben.

A tárgyalások szerdán folytatódnak, amikor várhatóan ismét napirendre kerülnek a biztonsági garanciák, a tűzszünet feltételei és egy esetleges hosszú távú megállapodás alapelvei.