Londoni elemzőintézet: Nagy-Britanniának vissza kell lépnie az Európai Unióba
2026. október 19. [21:55]
Nagy-Britanniának ismét csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, mivel a kilépésről döntő népszavazás óta eltelt tíz év globális átalakulása miatt már nem tudja egyedül megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményrendszerét - áll az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-politikai kutatóműhely hétfőn bemutatott tanulmányában.
A progresszív irányzatú elemzőközpont 48 oldalas helyzetértékelése szerint a brit kormánynak középtávú célkitűzésként kell kijelölnie az újbóli teljes jogú brit EU-tagságot.
Az IPPR és a Persuasion UK közvélemény-kutató cég közös felmérése szerint ehhez meg is van a többségi támogatás: a 3039 brit választó bevonásával elvégzett reprezentatív vizsgálat résztvevőinek 52 százaléka szeretné Nagy-Britannia EU-csatlakozását, és csak 29 százalék ellenezné az újbóli uniós tagságot.
Az átlagon belül a kormányzó Munkáspárt és a Zöld Párt szavazótáborának 70 százaléka, a Liberális Demokraták híveinek 75 százaléka támogatná Nagy-Britannia belépését az Európai Unióba.
Egyedül a legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt szavazóinak körében vannak kisebbségben azok, akik ismét az EU teljes jogú tagjaként szeretnék látni hazájukat: közülük 38 százalék pártolná, 52 százalék ellenezné az újbóli brit EU-csatlakozást.
Az IPPR tanulmánya szerint a jelenlegi brit külkapcsolati stratégia - vagyis az egyenkénti nyitás a brit gazdasághoz hasonlítható méretű exportpiacok felé - az egyre kiszámíthatatlanabbá váló globális hatalmak, elsősorban is az Egyesült Államok és Kína által meghatározott környezetben a legjobb esetben is csak a túléléshez elégséges, az érdemi növekedéshez nem, a legrosszabb esetben pedig oda vezethet, hogy a brit gazdaság elvesztheti befektetési vonzerejét és ellenőrzését beszállítói hálózatai felett.
A brit gazdaság egyébként is évtizedek óta küszködik azzal a problémával, hogy az optimálisnál alacsonyabb az üzleti beruházások értéke, és ez a probléma az elmúlt tíz évben még markánsabbá vált - áll az elemzésben.
Az IPPR által idézett modellszámítások szerint a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta a magánszektorbeli beruházások értéke 12-18 százalékkal alacsonyabb a brit gazdaságban, mint a vele összemérhető más gazdaságokban.
A nagy gazdasági tömbökbe tömörülő jelenlegi globális környezetben a távoli partnerekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodások gyakorlata már nem megfelelő - hangsúlyozzák az IPPR hétfői tanulmányának szerzői.
A ház ennek illusztrálására kimutatja, hogy vásárlóerő-paritásos bázison, jelenlegi árfolyamon átszámolva a brit hazai össztermék (GDP) tavaly 4490 milliárd dollár, az Európai Unió összesített GDP-értéke 29 550 milliárd dollár volt.
Az elemzőműhely szerint a 2004-es keleti EU-bővítés óta eltelt időszakban érvényét vesztette a brit politikusok legfőbb aggálya is, vagyis az, hogy újbóli EU-csatlakozás esetén ismét engedélyezni kell az EU-munkaerő megkötés nélküli beáramlását. Amikor a nyolc közép- és kelet-európai ország - köztük Magyarország - 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, együttes hazai össztermékük 600 milliárd dollár volt, 2025-re azonban 2100 milliárd dollárra - vagyis több mint a háromszorosára - nőtt, az éves brit GDP-érték viszont ugyanebben az időszakban nem egészen a kétszeresére emelkedett.
Ennek következtében markánsan csökkent a közép- és kelet-európai EU-munkavállalók késztetése arra, hogy Nagy-Britanniába települjenek - áll az IPPR elemzésében.
Rövid időn belül ez a második olyan szakpolitikai tanulmány, amely elengedhetetlennek nevezi az újbóli brit EU-csatlakozást.
Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök elemzőintézete (Tony Blair Institute for Global Change) minap bemutatott új, átfogó tanulmányában leszögezte, hogy Nagy-Britanniának tíz éven belül ismét csatlakoznia kell az Európai Unióhoz.
Az intézet szerint mára a britek zöme felismerte, hogy nem valósultak meg azok az előnyök, amelyeket a Brexit szószólói ígérgettek, és ha a mostani tudással felvértezve vissza lehetne térni a brit EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás időszakához, akkor a referendumon eltérő eredmény születne.
