Törökország betiltja a közösségi médiát a 15 év alattiaknak

November 1-jétől hivatalosan is életbe lép a szigorítás, amely teljesen kizárja a legfiatalabbakat a közösségi oldalakról. A friss rendelet szerint a szolgáltatóknak technikai szűrőkkel kell megakadályozniuk a hozzáférést.

Vége a végtelen görgetésnek, tilos az élő közvetítés, a 15 év alattiak pedig egyáltalán nem léphetnek be a közösségi oldalakra. Törökország szigorú szabályokat vezet be: november 1-jétől állami digitális korjelzővel szűrik ki a gyerekeket a platformokról, a szolgáltatóknak pedig le kell kapcsolniuk a függőséget okozó funkciókat, írja az szmo.hu.

Bár a hivatalos indoklás a kiskorúak védelme, az intézkedés egy olyan országban lép életbe, ahol a hatóságok szeptember végén letiltották egy független hírportál oldalát és közösségi felületeit, és ahol a Freedom House szerint az internet nem tekinthető szabadnak. A részletszabályokat szombaton tették közzé a török hivatalos közlönyben, a Resmî Gazete október 10-i számában; a parlament a csomagot április 23-án fogadta el. A rendelkezések értelmében a platformok egyáltalán nem nyújthatnak szolgáltatást a 15 év alattiaknak.

A 15 és 17 év közötti fiatalok használhatják ugyan az oldalakat, de csak szigorúan korlátozott formában.

Számukra tilos lesz az élő közvetítés, a profiljuk alapértelmezés szerint privát marad, le kell tiltani a képernyőmentést, és nem kaphatnak személyre szabott, viselkedésalapú hirdetéseket sem. A 15-17 évesekre vonatkozó felület- és funkciókorlátozásokat a rendelet részletesen felsorolja, így a felületeken a végtelen görgetést is meg kell szüntetniük a cégeknek. A felhasználók életkorát a török állami ügyfélkapu rendszerén keresztül ellenőrzik majd egy digitális korjelző (token) segítségével. A rendszer a platformok felé csak azt jelzi vissza, hogy a felhasználó átlépi-e a 15 vagy 18 éves korhatárt, személyes adatot nem továbbít.

A szolgáltatóknak 2027. március 31-ig minden felhasználónál el kell végezniük az életkor-ellenőrzést, a 15 év alattiak profiljait pedig törölniük kell.

A török vezetés lépése nem független az országban tapasztalható digitális kontrolltól. A Freedom House 2025-ös jelentése az internet szabadsága szempontjából a nem szabad kategóriába sorolta Törökországot. A helyi hatóságok korábban is rendszeresen korlátozták az eléréseket: 2024-ben például egy egész hétre elérhetetlenné tették az Instagramot, miután a kormány azzal vádolta a felületet, hogy cenzúrázza az Iszmail Haníje Hamász-vezető halálát gyászoló bejegyzéseket. Szeptember végén egy isztambuli bíróság a T24 független hírportál weboldalát és közösségi felületeit is letiltotta, miután a döntés több mint száz – a beszámolók szerint 118 – cikket „LMBT-propagandának” minősített.

A kiskorúak online védelme ugyanakkor globális vitát indított el. Az Európai Unió nemrég szintén határozott lépést sürgetett a kérdésben, amikor bemutatta a 13 éves uniós korhatár bevezetését célzó tervezetét, amely a 13 és 15 év közötti fiataloknak szülői felügyelet mellett működő felületeket írna elő.

Ausztráliában a 16 év alattiak hozzáférését korlátozzák szigorúan, és hasonló tilalmat tervez Nagy-Britannia, valamint Kanada is. Ausztria, Dánia, Görögország és Spanyolország szintén saját nemzeti szabályozáson dolgozik, Franciaországban viszont az alkotmánytanács aránytalannak minősítette és megvétózta a 15 év alattiak általános tiltását célzó előterjesztés egy részét.