Gyorsított uniós utat készíthet elő Brüsszel négy tagjelöltnek, Szerbia nincs köztük

Montenegró, Ukrajna, Moldova és Albánia számára világosabb és fokozatosabb utat készíthet elő az Európai Unió a teljes jogú tagság felé, Szerbia azonban egyelőre kimaradna ebből a körből. A Politico szerint az új menetrend konkrét reformkövetelményeket és hozzávetőleges határidőket is meghatározna a legelőrébb tartó tagjelöltek számára.

Az Európai Unió olyan új csatlakozási menetrenden dolgozik, amely Montenegrónak, Ukrajnának, Moldovának és Albániának világosabb, fokozatos utat kínálna a teljes jogú tagság felé. A Politico értesülése szerint Szerbia egyelőre nem kerülne be ebbe a körbe, ahogyan Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia sem.

A Politico két magas rangú európai bizottsági tisztségviselőre hivatkozva azt írja, hogy a négy országot jelenleg az uniós csatlakozás legelőrehaladottabb jelöltjei között tartják számon. Az új útitervek azt rögzítenék, milyen reformokat kell még végrehajtaniuk, és hozzávetőleges határidőket is szabnának az egyes tárgyalási klaszterek lezárására. A tervek ugyanakkor a jelenlegi tagállamok számára is kötelezettségeket jelentenének, hiszen a folyamat továbblépéséhez az ő jóváhagyásukra is szükség van.

A Bizottság már korábban is ezt a négy országot emelte ki a leggyorsabban haladó tagjelöltek közül. Marta Kos bővítési biztos 2025 végén arról beszélt, hogy Montenegró 2026 végéig, Albánia 2027 végéig, Moldova és Ukrajna pedig 2028-ig szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tényleges előrehaladást nem önmagukban a céldátumok, hanem a végrehajtott reformok határozzák meg.

Montenegró jelenleg a legelőrébb tartó tagjelölt: az Európai Bizottság júniusban már az ország leendő uniós tagságának költségvetési feltételeire vonatkozó pénzügyi csomagot is előterjesztette, miután a tagállamok megállapodtak a csatlakozási szerződés előkészítésének megkezdéséről. Ukrajna júniusban nyitotta meg az első tárgyalási klasztert.

A Politico értesülése szerint Szerbia, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina ebben a szakaszban nem kapna hasonló útitervet. A lap forrásai Szerbia esetében a demokratikus intézmények és az igazságszolgáltatás helyzetével kapcsolatos aggályokra hivatkoztak. Az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentése Szerbiát továbbra is azok között a tagjelölt országok között vizsgálja, amelyeknél az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes rendszer, a médiaszabadság és a fékek és ellensúlyok működése kiemelt értékelési terület.

Fontos ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság hivatalos álláspontja szerint a bővítés továbbra is teljesítményalapú folyamat: a tagjelöltek előrehaladását az határozza meg, mennyire teljesítik az uniós joghoz való igazodás és a szükséges reformok feltételeit. Vagyis a most készülő javaslat nem jelenti automatikusan azt, hogy a négy kiemelt ország rövid időn belül taggá válik, és azt sem, hogy más tagjelöltek végleg kiesnének a folyamatból.

A tervezet egyik fontos eleme a fokozatos integráció lenne. Ez azt jelentené, hogy a jól teljesítő tagjelöltek már a teljes jogú tagság előtt hozzáférhetnének bizonyos uniós gazdasági előnyökhöz és közös programokhoz, cserébe a meghatározott reformok végrehajtásáért. Brüsszelben attól tartanak, hogy a túlságosan hosszúra nyúló csatlakozási folyamat kiábrándulást okozhat a tagjelölt országokban, és növelheti más geopolitikai szereplők befolyását.

A Politico szerint a javaslat kidolgozását Aleksandr Adam, Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyik közeli tanácsadója irányítja. A tervezetet várhatóan október 6-án ismertetik magas rangú uniós tisztségviselőkkel.