Peszeskján: Irán nem adja meg magát, de kész a párbeszédre

Irán nem adja meg magát az Egyesült Államokkal vívott háborúban, ugyanakkor továbbra is hisz a diplomáciában, és fenyegetések nélkül kész a párbeszédre – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésszakán.

Donald Trump amerikai elnök korábbi felszólalására reagálva Peszeskján azt mondta, az iráni nép ellenállása a szankciók és a fokozódó nyomás ellenére csak erősödni fog.

– Készek vagyunk a párbeszédre, a diplomáciára és a tárgyalásokra, de nem fogadjuk el az erő nyelvét – hangsúlyozta az iráni elnök.

Peszeskján szerint Irán soha nem volt agresszor, és mindig elkötelezett volt a tárgyalások mellett. Egyúttal kettős mércével vádolta a nemzetközi közösséget Izrael és Irán megítélésében.

A Hormuzi-szoros helyzetéről szólva kijelentette, hogy az ellenséges flották folyamatos jelenléte és a háború kiterjesztése nem vezethet békéhez.

Az iráni elnök azt mondta, országára rákényszerítették a háborút, Irán azonban megmutatta, hogy kész megvédeni magát. Felszólalásában az amerikai és izraeli támadások civil áldozatairól is beszélt. Állítása szerint iskolák, egyetemek, egészségügyi intézmények és más infrastrukturális létesítmények is támadások célpontjai voltak.

Peszeskján a gázai háborúról is beszélt. Palesztinát a nemzetközi közösség lelkiismeretének nyílt sebeként, Gázát pedig a civilek védelmét szolgáló nemzetközi mechanizmusok kudarcának jelképeként jellemezte.

Úgy vélte, a térség problémáit a régió országainak kell megoldaniuk külső beavatkozás nélkül.

A román elnök szerint Oroszország fenyegetése túlmutat Ukrajnán

Nicușor Dan román elnök ENSZ-közgyűlési felszólalásában kijelentette, hogy az Oroszország jelentette fenyegetés nem korlátozódik Ukrajnára, Európa pedig hibrid hadviseléssel is szembesül.

Dan szerint ennek részei a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók és a létfontosságú infrastruktúra működésének megzavarása. Mint mondta, ezek célja a demokratikus intézményekbe vetett bizalom aláásása és az Ukrajnának nyújtott támogatás gyengítése.

A román elnök emlékeztetett arra is, hogy orosz drónok több alkalommal megsértették Románia légterét. Közölte, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát, és indokoltnak tartja a védelmi kiadások növelését.

Románia Bulgáriával és Törökországgal együtt részt vesz a Fekete-tenger aknamentesítését és a létfontosságú víz alatti infrastruktúra védelmét szolgáló együttműködésben.

Belga külügyminiszter: A nemzetközi jognak mindenkire egyformán kell vonatkoznia

Maxime Prévot belga külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának kell képeznie a nemzetközi kapcsolatok alapját, és ugyanazokat az elveket mindenhol alkalmazni kell.

Az ukrajnai háborúról szólva kijelentette, hogy ha egy államhatárt erővel meg lehet változtatni, azzal minden határ kevésbé biztonságossá válik.

Prévot szerint a szuverenitás, a területi integritás és a népek saját jövőjükről való döntésének joga Európán kívül sem jelenthet mást. Hangsúlyozta, hogy ugyanez vonatkozik a nemzetközi humanitárius jogra is.

A belga külügyminiszter Palesztina, Szudán, Mianmar, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Haiti helyzetére utalva úgy fogalmazott: a körülmények eltérőek lehetnek, de egyetlen emberi élet sem ér többet a másiknál.

Felszólította az államokat, hogy ne csökkentsék a humanitárius segítségnyújtásra fordított összegeket, és kiállt a nemzetközi igazságügyi intézmények függetlenségének megőrzése mellett.