Katonák helyett rendőrök képviselik Horvátországot a párizsi díszszemlén
2026. július 14. [11:01]
Horvát rendőri különleges egységek vesznek részt a keddi párizsi katonai díszszemlén, miután Zoran Milanović államfő megtiltotta a hadsereg részvételét, a kormány pedig a rendőrség kiküldésével oldotta fel a kialakult patthelyzetet - írta a Večernji List.
Andrej Plenković miniszterelnök hétfőn, franciaországi látogatásának kezdetén a Párizs melletti Fort de Vincennes laktanyában találkozott a terrorelhárító egység tagjaival.
A horvát kormány július 3-án döntött arról, hogy a hadsereg helyett a belügyminisztérium különleges egysége képviselje az országot a francia nemzeti ünnep alkalmából rendezett díszszemlén.
Eredetileg a horvát hadsereg díszegységének 21 katonája utazott volna Párizsba. Ivan Anušić védelmi miniszter június 30-án engedélyezte a részvételüket, az államfő azonban még aznap megtiltotta a vezérkari főnöknek a határozat végrehajtását.
Milanović és a kormány mindenekelőtt abban nem értett egyet, ki dönthet a katonák külföldi, protokolláris szerepléséről. Az elnök főparancsnokként magának tulajdonítja a végső döntés jogát, míg a kabinet szerint ilyen esetben a védelmi miniszter is elrendelheti egy kisebb katonai egység kiküldését.
A vita politikai természetű is. Milanović szerint a párizsi felvonulás nem egyszerűen ünnepi esemény, hanem az Ukrajnát támogató, úgynevezett tettrekész koalíció erődemonstrációja, ezért a horvát katonák részvétele külpolitikai állásfoglalást jelentett volna.
Plenković ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Horvátországnak uniós és NATO-tagállamként, valamint Franciaország stratégiai partnereként jelen kell lennie a rendezvényen. A kormányfő szerint az ország távolmaradása politikai hiba lett volna, írja az MTI.
Milanović a rendőrök kiküldését nem tilthatta meg, mivel az nem tartozik főparancsnoki hatáskörébe. A döntést ugyanakkor bírálta, mondván: a horvát rendőri alakulat kirí majd a katonai egységek közül.
A rendőrség részvételével a kormány biztosította Horvátország párizsi jelenlétét, az államfő és a kabinet között azonban továbbra is rendezetlen maradt a fegyveres erők irányításáról és a vezérkari főnök alárendeltségéről kialakult hatásköri vita.