Az EU és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját

Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában - közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.

Az elsőként megnyitott tárgyalási klaszter az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a szabadság, biztonság és jogérvényesülés, a közbeszerzés, a statisztika, valamint a pénzügyi ellenőrzés területét érinti.

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos luxemburgi sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségű előrelépésnek nevezte az Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatában elért eredményeket, hangsúlyozva, hogy egyetlen ország sem haladt még ilyen mértékben előre a tagsághoz vezető úton úgy, hogy közben a területén háborút vívott és súlyos orosz támadásokkal nézett szembe.

"Most tesszük meg a legjelentősebb lépést Ukrajna uniós tagsága felé azóta, hogy 2023 decemberében megnyitottuk a csatlakozási tárgyalásokat. És ha szabad megjegyeznem: ezúttal senkinek sem kellett kávészünetre kimennie a teremből" - jelentette ki.

Marta Kos szerint az Európai Unió hivatalosan is elismeri azokat a reformokat, amelyeket Ukrajna az elmúlt években végrehajtott, a tárgyalások előmozdítása pedig nemcsak Ukrajna, hanem Európa számára is kedvező fejlemény.

Úgy fogalmazott: Európa jövője szempontjából központi jelentőségű Ukrajna jövőbeli uniós tagsága, mivel egy saját biztonságát kézben tartó Európa csak egy erős, stabil és virágzó Ukrajnával képzelhető el.

A biztos hangsúlyozta, hogy az EU nem szívességet tesz Ukrajnának, hanem azt ismeri el, amit az ország teljesítményével kiérdemelt.

Közölte, hogy a tagállamok kijelölték a további reformok fő területeit, köztük a független igazságszolgáltatás megerősítését, a közbeszerzések átláthatóságának javítását, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni garanciák erősítését.

Marta Kos elmondta: múlt heti kijevi látogatása során valamennyi politikai erőt arra kérte, hogy az európai integráció közös célja érdekében tanúsítsanak nemzeti egységet, mert a reformok sikeréhez az egész társadalom összefogására szükség van.

Kiemelte, hogy az úgynevezett első tárgyalási klaszterhez kapcsolódó reformok a mélyebb uniós integráció alapját jelentik, és lehetővé tehetik, hogy Ukrajna még a teljes jogú tagság elnyerése előtt bekapcsolódjon az egységes piacba és más közös európai struktúrákba.

A bővítési biztos közölte: az Európai Bizottság azt várja a tagállamokat tömörítő Tanácstól, hogy még a nyári szünet előtt nyissa meg a fennmaradó öt tárgyalási klasztert is.

Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón a döntést mérföldkőnek nevezte, amely szerinte a csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásának irányába mutat.

Elmondta, Ukrajna hosszú ideje várt erre a pillanatra, és méltatta az Európai Bizottság, valamint a soros elnökség szerepét abban, hogy sikerült megteremteni a 27 tagállam egyhangú támogatását. Hozzátette: a jelenlegi lendület mellett nem zárható ki, hogy a további előrelépésekre a vártnál hamarabb kerülhet sor.

Az ukrán politikus hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás az ukrán társadalom régi törekvése, amely egyben fontos biztonsági garanciát is jelent, tekintettel arra a támogatásra, amelyet Kijev az uniós tagállamoktól kapott az orosz agresszióval szembeni védekezés során.

Kacska szerint a mostani döntés egyben elismerése azoknak a reformoknak is, amelyeket Ukrajna a jogállamiság, a korrupcióellenes intézkedések, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a statisztika területén hajtott végre. Hozzátette: a csatlakozási folyamat segíti az ország számára szükséges strukturális átalakításokat.

Az ukrán politikus kiemelte, hogy Kijev valamennyi tagállammal, különösen a szomszédos országokkal folytatott párbeszéd útján érte el a konszenzust, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna kisebbségvédelmi politikája az európai normákon alapul.

Közölte: országa a további tárgyalási fejezetek mielőbbi megnyitásában bízik, miközben folytatja a szükséges reformok végrehajtását.

Kiemelte, hogy az korrupcióellenes intézményrendszer hatékony, Ukrajna már a korrupcióellenes stratégia második generációján dolgozik, és tovább kívánja erősíteni az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes újságírói kérdésre válaszolva a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Kijev számára fontos eredménynek számít, hogy az Európai Unió egységes álláspontra jutott a kérdésben.

Rámutatott: a kisebbségek tiszteletben tartása az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített alapvető értékek egyike, ezért Ukrajna ezt a jogállamisággal azonos jelentőségű kérdésként kezeli.

Elmondta, hogy Ukrajna egységes cselekvési tervet dolgozott ki a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, amely valamennyi tagállam érdekeit figyelembe veszi. Hozzátette: Kijev folyamatos párbeszédet folytat szomszédaival, köztük Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Szlovákiával és Lengyelországgal a kisebbségeket érintő ügyekben.

Kacska kijelentette, hogy az ukrán kisebbségvédelmi keretrendszer valamennyi nemzeti közösség érdekeit és szükségleteit figyelembe veszi.

Hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna nem egyes nemzeti közösségekre szabott külön politikát kíván folytatni, hanem horizontális megközelítést alkalmaz, amely valamennyi kisebbségre azonos elvek alapján vonatkozik.

Az oktatási kérdésekre vagy a helyi önkormányzatok működésére vonatkozó döntések ezért minden, a hatályos jogszabályok által elismert kisebbségi közösségre egyaránt érvényesek lesznek, írja az MTI.

Az ukrán politikus közölte: Kijev a szükséges intézkedéseket a lehető leggyorsabban szeretné végrehajtani, ugyanakkor elismerte, hogy a reformok teljes körű megvalósítása hónapokat, egyes esetekben akár éveket is igénybe vehet.