Belga felmérés: Megingott a bizalom az Egyesült Államokban, erősödik az önálló európai védelem igénye

A belgák több mint fele már ellenfélként vagy közvetlen fenyegetésként tekint az Egyesült Államokra, miközben továbbra is nagy többségük támogatja Belgium NATO-tagságát és az Európai Uniót – derül ki a 2026-os országos belga közvélemény-kutatásból. A felmérést az RTBF, a VRT és a De Standaard megbízásából az Antwerpeni Egyetem és a Brüsszeli Szabadegyetem kutatói készítették.

A Brussels Times összefoglalója szerint a válaszadóknak mindössze mintegy 10 százaléka tekinti továbbra is szövetségesnek az Egyesült Államokat, miközben a megkérdezettek több mint fele ellenfélként látja Washingtont. Stefaan Walgrave, az Antwerpeni Egyetem politológusa, a kutatás egyik vezetője szerint a felmérés „különösen magas szintű bizalmatlanságot” mutat az Egyesült Államokkal szemben.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az idei felmérésben először szerepelt ilyen részletesen a nemzetközi biztonság témája, ezért nincs közvetlen összehasonlítási alap a korábbi évekkel. Ennek ellenére úgy vélik, a mostani eredmények drasztikus fordulatot jeleznek a belga közvéleményben. A kutatást márciusban és áprilisban végezték, több mint ötezer belga választópolgár részvételével.

Az Egyesült Államok megítélése erősen függ a politikai hovatartozástól. A legkritikusabbnak a radikális baloldali Belgiumi Munkáspárt, a PTB-PVDA szavazói bizonyultak, őket a zöld és a szocialista pártok támogatói követték. A jobboldali pártok választói árnyaltabban ítélik meg Washingtont: a liberális Reform Mozgalom és a flamand jobboldali Flamand Érdek támogatói körében alacsonyabb azok aránya, akik az Egyesült Államokat ellenfélnek tekintik.

A belga–amerikai viszony romlását nemcsak a felmérés jelzi. Februárban diplomáciai feszültség alakult ki Brüsszel és Washington között, miután Belgium bekérette az Egyesült Államok nagykövetét, Bill White-ot, aki antiszemitizmussal vádolta meg a belga hatóságokat egy antwerpeni ügyészségi vizsgálat miatt. Maxime Prévot belga külügyminiszter akkor „veszélyes dezinformációnak” és Belgium igazságszolgáltatásába való nem megfelelő beavatkozásnak nevezte a nagykövet megjegyzéseit.

A felmérés szerint Oroszországot továbbra is valamennyi jelentős politikai táborban a legtöbben ellenfélnek tekintik. Flandriában a válaszadók 80 százaléka, Vallóniában 66 százaléka, Brüsszelben pedig 63 százaléka sorolta Moszkvát az ellenségek közé. Kína megítélése kevésbé egyértelmű: a Brussels Times szerint a válaszadók 40–44 százaléka látja ellenfélként, vagyis kisebb arányban, mint az Egyesült Államokat.

A bizalmatlanság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a belgák elfordulnának a nyugati intézményrendszertől. A megkérdezettek mintegy 80 százaléka szerint Belgium semmilyen körülmények között nem léphet ki a NATO-ból, az Európai Uniót pedig a válaszadók többsége továbbra is szövetségesnek tekinti.

A kutatás egyik legerősebb üzenete, hogy a belgák nagy többsége önállóbb Európát szeretne. A válaszadók több mint 80 százaléka támogatná egy katonailag önálló Európa megteremtését, amely kevésbé függ az Egyesült Államoktól. A felmérés ezzel illeszkedik abba a szélesebb európai tendenciába, amelyben egyre hangsúlyosabbá válik a stratégiai autonómia és az önálló európai védelmi képességek kérdése.

A megkérdezettek szerint a legvalószínűbb nemzetközi konfliktus egy olyan háború lenne, amelyet az Egyesült Államok indít egy NATO-n kívüli ország ellen. Ezt a forgatókönyvet a válaszadók közel négyötöde valószínűnek vagy nagyon valószínűnek nevezte. Egy Belgium elleni közvetlen katonai támadást ugyanakkor csak kisebbség tart elképzelhetőnek: Flandriában 12, Vallóniában 21 százalék gondolja úgy, hogy az országot közvetlen katonai támadás érheti.

A Belga hírügynökség a felmérés másik részét ismertetve arra is rámutatott, hogy a nemzetközi bizonytalanság általános belpolitikai pesszimizmussal párosul. Flandriában a megkérdezettek 65 százaléka, Brüsszelben és Vallóniában pedig csaknem háromnegyede borúlátó Belgium jövőjét illetően. A kutatók szerint a társadalmi elégedetlenség különösen a radikális pártok szavazóinál erős.

A felmérés készítői szerint mindez arra utal, hogy a belgák egyre inkább Európa stratégiai önállóságában látják biztonságuk garanciáját. Az Egyesült Államokkal szembeni bizalmatlanság erősödése ugyanakkor nem feltétlenül jelent végleges szakítást az atlanti kapcsolatrendszerrel: a NATO-tagság támogatottsága továbbra is magas, az Európai Unió pedig a legtöbb válaszadó számára továbbra is a legfontosabb politikai és biztonsági keret marad.