Trump szerint az amerikai hadsereg megkezdte az iráni kikötők blokádját, hogy fokozza a Teheránra gyakorolt nyomást

Az Egyesült Államok blokádja arra irányul, hogy gazdasági nyomást gyakoroljon Iránra, hogy nyissa meg újra a Hormuzi-szorost a globális tengeri forgalom előtt, miután a hathetes lezárás hatására az olajárak világszerte ugrásszerűen megemelkedtek. A tűzszünet kezdete óta nagyjából 40 hajó haladt át, szemben a háború előtti napi 100 vagy annál is több hajóval.

Donald Trump amerikai elnök kedden közölte, hogy országa hadserege megkezdte az iráni kikötők blokádját, hogy Teheránt arra kényszerítse, nyissa meg a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, és fogadja el Washington feltételeit a február 28. óta dúló háború befejezésére.

Legalább két, a szoroshoz közeledő tankhajó hétfőn késő este visszafordult - derül ki a MarineTraffic nevű hajókövető X-en közzétett bejegyzéséből, amely nem sokkal azután jelentette be a fejleményt, hogy az amerikai haditengerészet megkezdte a blokádot.

Az Egyesült Királyság tengeri kereskedelmi műveleti ügynöksége szerint a blokád "az iráni partvidék teljes területét, beleértve a kikötőket és az energetikai infrastruktúrát" korlátozta.

A hajósoknak szóló közleménye szerint a szoroson keresztül történő áthaladás nem iráni helyekre, illetve onnan kiindulva nem jelentettek akadályt, bár a hajók "katonai jelenléttel találkozhatnak".

"Nem hagyhatjuk, hogy egy ország zsarolja a világot, mert ők ezt teszik" - mondta Trump Iránról a Fehér Házban, ahol bejelentette a blokád megkezdését.

Azt sugallta, hogy az Egyesült Államok továbbra is hajlandó tárgyalni Iránnal. "Elmondhatom, hogy a másik fél felhívott minket" - mondta Trump, hozzátéve, hogy "alkut akarnak kötni".

Két amerikai tisztviselő és egy, az ügyet ismerő személy szerint Washington és Irán között tárgyalások folynak a személyes tárgyalások második fordulójáról.

Az egyik közvetítő ország - Pakisztán, Törökország és Egyiptom - diplomatája elmondta, hogy Teherán és az Egyesült Államok megállapodott további tárgyalásokról.

Azzal, hogy Irán lezárta a szorost, amelyen keresztül békeidőben a világ kőolajának ötöde halad át, az egekbe repítette az olajárakat, ami a benzin, az élelmiszerek és más alapvető termékek árát világszerte megemelte.

Az amerikai blokádot megelőzően Teherán átengedett néhány barátságosnak tekintett hajót - az USA-val vagy Izraellel nem szövetséges országok lobogója alatt közlekedő hajókat -, miközben jelentős díjakat számított fel. Ezek után az Egyesült Államok azzal vádolta Teheránt, hogy túszként tartja fogva a világgazdaságot.

Egyes elemzők kételkednek abban, hogy az Egyesült Államok pusztán erővel helyre tudja állítani a normális hajózást. Nem világos, hogyan fog működni a blokád, vagy milyen veszélyeket jelenthet az amerikai erőkre nézve, ha Trump úgy dönt, hogy bakancsokat vet be a stratégiai fontosságú vízi útvonal újbóli megnyitása érdekében, írja az Euronews.

Irán a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl összes kikötőjét érintő fenyegetésekkel válaszolt, célba véve az Egyesült Államokkal szövetséges országokat. "A Perzsa-öböl és az Omán-tenger biztonsága vagy mindenkié, vagy senkié" - jelentette hétfőn az Iráni Iszlám Köztársaság műsorszolgáltatója. Egy iráni katonai közlemény szerint: "A térségben nem lesz biztonságos egyetlen kikötő sem".

Washington blokádja és Irán fenyegető megtorlása rendkívüli helyzetet létre, amely komoly kockázatot jelentett a világgazdaságra nézve, és felvetette a tűzszünet összeomlásának és a harcok újrakezdésének veszélyét.

Az amerikai elnök hétfőn késő este ismét megismételte állításait, miszerint az amerikai hadsereg "megsemmisítette" az iráni haditengerészetet, megjegyezve, hogy 158 hajó teljesen megsemmisült, és "a tenger fenekén fekszik".

Az Egyesült Államok, Izrael és Irán között jelenleg is tartó kéthetes tűzszünet célja az volt, hogy a Hormuzi-szorost újra megnyissák a tengeri forgalom előtt, hogy ezzel próbálják csökkenteni a nyersolaj világpiaci árát, miután az hetek óta jóval 100 dollár fölé emelkedett hordónként.

Mivel a hajózás továbbra is korlátozott, és most, hogy az USA blokádot vezetett be, a nemzetközi szabványnak számító Brent nyersolaj ára az április 8-i hathetes mélypontról, hordónként 91 dollárról lassan emelkedett, és kedd reggel alig több mint 98 dolláron kereskedtek vele.