Brüsszel: A kormányok vezessék ki az energiaválság miatt adott lakossági támogatásokat, védett árakat

Az uniós tisztviselők sürgetik a kormányokat, hogy kerüljék a „túlzott támogatásokat” az elszálló energiaárak ellensúlyozására, figyelmeztetve: az iráni háború okozta sokk könnyen költségvetési válságba torkollhat. A Financial Times cikke szerint az Európai Bizottság a tagállamokkal folytatott egyeztetéseken ragaszkodik ahhoz, hogy az energia-támogatások, adócsökkentések és árplafonok időben és mértékben korlátozottak legyenek. Brüsszel mindezt azért teszi, hogy elkerülje a 2022-es energiaválság megismétlődését, amely elszabaduló inflációhoz és megugró költségvetési hiányokhoz vezetett.

„Ez a bizottság egységes erőfeszítése. Ami a gazdaság egyik szektorában történik, átterjedhet a társadalom egészére” – mondta az Financial Timesnak Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa.

Az Egyesült Államok Irán elleni csapásai mintegy 60 százalékkal emelték meg az európai olaj- és gázárakat, és felvetették a dízel- és repülőgép-üzemanyag hiányának veszélyét.

A tisztviselők attól tartanak, hogy a konfliktus az EU harmadik gazdasági válságát idézheti elő hat éven belül, a Covid–19-járvány és a 2022-es orosz–ukrán háború után, amelyek mind jelentős állami költekezést és növekvő államadósságot eredményeztek.

Az EU államadósság/GDP aránya a 2019 végi 77,8 százalékról tavaly harmadik negyedévére 82,1 százalékra nőtt a legfrissebb adatok szerint.

A közel-keleti konfliktus okozta nyomás azonban csökkenhet, miután Donald Trump amerikai elnök kedd este kéthetes tűzszünetet jelentett be Iránnal. Erre az időszakra az Egyesült Államok felfüggeszti a bombatámadásokat, míg Irán megnyitja a Hormuzi-szorost.

Európa reagált

Az EU energiaügyi biztosának kijelentései azután hangzottak el, hogy több ország – köztük Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – csökkentette az üzemanyag-adókat, míg mások az uniós állami támogatási szabályok lazítását sürgetik.

Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter a múlt héten úgy nyilatkozott, „elkerülhetetlen”, hogy Brüsszel rugalmasabban alkalmazza a költségvetési hiányra vonatkozó, GDP 3 százalékában meghatározott szabályt. Ezután Róma május 1-ig meghosszabbította az üzemanyagokra kivetett „ideiglenes” 20 százalékos jövedéki adót, miközben az olasz statisztikai hivatal szerint a 2025-ös hiány a GDP 3,1 százaléka.

Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei pénteken arra kérték Brüsszelt, hogy vezessen be uniós szintű extraprofitadót az energiacégekre, hogy enyhítse „az európai gazdaság és az európai polgárok terheit”.

Lengyelország jelentősen csökkentette az üzemanyagokra kivetett áfát és jövedéki adót, ami havonta mintegy 1,6 milliárd zloty (144 milliárd forint) bevételkiesést jelent. A kormány ezt az energiacégek nyereségére kivetett extraprofitadóval kívánja ellensúlyozni, amelynek részleteit még nem hozták nyilvánosságra.

„Egy ilyen válságban az a probléma, hogy néha olyan dolgokat is támogatnunk és szubvencionálnunk kell, amelyeket normális esetben el sem tudnánk képzelni – de ezt rövid távon kell megtenni. Különben az emberek megfagynak, vagy a termelés leáll” – mondta Jorgensen.

A magyar kormány kitart a védett üzemanyagárak mellett

Ami hazánkat illeti, a kormány védett árat vezet be a benzinre és a gázolajra – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én a Facebook-oldalán közzétett videóban. A döntés értelmében a benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet a töltőállomásokon.

A kormányfő elmondta: az intézkedéssel a magyar embereket, a mezőgazdászokat és a vállalkozásokat kívánják megvédeni az üzemanyagárak emelkedésétől. Orbán Viktor közölte, hogy az árak fenntartása érdekében megnyitják az állami tartalékkészleteket is. Hozzátette: a védett ár kizárólag magyar rendszámú, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező járművekre vonatkozik. Az intézkedés március 9-e éjféltől lépett hatályba.

A kormány ezen döntését azóta a bizottság többször is bírálta, és a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen levélben szólította fel Orbán Viktort, hogy szüntesse meg az intézkedést. A miniszterelnök azonban kijelentette, nem engednek a nyomásnak. Közösségi oldalára feltöltött válaszában hangsúlyozta:

„Brüsszelben is meg kell érteniük, hogy Magyarország egyszerre küzd az ukrán olajblokáddal és az ajtón dörömbölő világméretű energiaválsággal”.

Kijelentette, nem engedik, hogy a magyar családok „igyák meg a levét az ukránok zsarolásának”, ezért a bizottság elnökét arról tájékoztatja, hogy Magyarország fenntartja a védett üzemanyagárak rendszerét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szintén elutasítva a kérést közleményben úgy reagált: „Brüsszel és a velük összejátszó Tisza párt eltörölné a védett üzemanyagárakat, a kiszivárgott tervük és a Bizottságtól érkezett felszólító levéllel szemben Magyarország fenntartja a védett árat és továbbra is csak a magyar családok, a magyar vállalkozások és a magyar gazdák számára lesz elérhető” – írták.