Parajd: Az EP plenáris ülésén jóváhagyta a romániai árvízkárok enyhítésére megítélt 14,3 millió eurós támogatást

Az Európai Parlament (EP) keddi ülésén jóváhagyta a tavalyi romániai árvízkárok enyhítésére és ennek részeként a parajdi bányakatasztrófa okozta válsághelyzet kezelésére Bukarestnek megítélt 14,3 millió eurós támogatást - jelentette be kedden Siegfried Muresan román EP-képviselő.

A néppárti politikus szerint a támogatás fedezi a tavaly május-júniusban árvíz által sújtott középső országrész, valamint a déli és északkeleti régió energia-, víz- és csatornarendszere, a kommunikációs, a közlekedési, az egészségügyi és az oktatási infrastruktúra helyreállításának költségeit, továbbá az alapvető szolgáltatásokhoz, például az ivóvízhez való hozzáférés biztosítását.

Hozzátette: az unió szolidaritási alapjából megítélt támogatás mellett az EP plénuma egy módosító indítványt is elfogadott, amelyben azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy támogassa a román hatóságokat a parajdi sóbánya és az érintett közösség mielőbbi újjáépítésében.

A módosító indítványt kezdeményező Virgil Popescu román szociáldemokrata EP-képviselő a parajdi sóbánya megmentésére irányuló összefogást hangsúlyozta, rámutatva: ezt két óra alatt 39-en írták alá, nagy többségben romániai EP-képviselők, akik pártállástól függetlenül támogatták a kezdeményezést.

Vincze Loránt EP-képviselő szerint az elfogadott határozat kimondja, hogy a sóbánya és a térség megmaradása létfontosságú. Ez nemcsak a turizmus és a helyi munkahelyek miatt fontos, hanem a gazdaság, a közegészségügy és az ivóvízellátás szempontjából is kiemelt jelentősége van, amit védeni kell - írta Facebook-oldalán.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa hangsúlyozta, hogy Románia "azonnali és rugalmas anyagi segítséget" vár az uniótól. Azt várja, hogy az EU mozgósítson minden elérhető uniós pénzalapot erre a célra, és tegye rugalmasabbá a szabályokat, hogy a támogatás gyorsan eljusson oda, ahol szükség van rá.

Az EP-képviselő szerint a fő cél, hogy a Sóvidéken mielőbb helyreálljanak az alapvető szolgáltatások, és mentőövet kapjon a helyi gazdaság. Továbbá egy megbízható védelmi rendszer kiépítését is szükségesnek tartja, amely megóvja a régiót az árvizektől. Az EB-nek emellett további forrásokat kell biztosítania a katasztrófa következtében bajba jutott munkavállalók megsegítésére is - írta.

Diana Buzoianu megbízott román környezetvédelmi miniszter közleményben üdvözölte az EP döntését, hangsúlyozva, hogy a támogatás megítélése "fontos győzelem Románia számára". A pénzkeretet helyreállítási munkákra és olyan beruházásokra használhatják, amelyek növelik a régió hosszú távú ellenállóképességét az egyre gyakoribb éghajlati kockázatokkal szemben - közölte az MTI híre szerint.

A parajdi vészhelyzeti bizottság épp kedden újabb 30 nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatt bevezetett vészhelyzetet a székelyföldi községben. A Hargita megyei prefektúra közlése szerint a vészhelyzet augusztus 7-éig lesz érvényben.

A parajdi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, amelyet az előző napok heves esői okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett ki. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőktől megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, és a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.

A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.