Harcolnak a felvidéki magyarok a jogfosztás ellen: Újabb fordulatot vehet a Benes-dekrétumok ügye Szlovákiában

Újabb fordulatot vehet a Benes-dekrétumok ügye Szlovákiában, ahol két miniszter is jelezte, hogy kész a személyes egyeztetésre a felvidéki magyar politikusokkal.

A felvidéki magyarság azért küzd, hogy a szlovák alkotmánybíróság hatályon kívül helyezze a büntető törvénykönyv azon módosítását, amely kimondja: hat hónap börtön járhat azért, ha valaki bírálja a Benes-dekrétumok rendelkezéseit – számolt be az Index.hu.

„Több szlovák képviselővel egyeztettünk az elmúlt hetekben, akiknek elmondtuk, mi a tényállás. Érdekesség, hogy sokan nem is tudtak azokról az okokról, amelyek aktuálissá tették a Benes-dekrétumokat. Amikor közöltük velük, hogy 2018 óta folynak a földelkobzások, többen meglepődtek. Az ügy pikantériája, hogy a levéltárakban fellelt konfiskációs határozatokra hivatkozva a szlovák földalap közigazgatási eljárás keretében az ingatlan-nyilvántartás állítólagos hibáit »kijavította«, így az állam lett a tulajdonos. Minden jogi nézetből megállapítható, hogy ez jogellenes, abszurd” – mondta az Indexnek Pandy Péter, a Magyar Szövetség országos tanácsának elnöke.

Hozzátette, hogy Matús Sutaj-Estok belügyminiszter, valamint Tomás Drucker oktatási miniszter is jelezte, hogy kész az egyeztetésre, a következő hetekben sor kerülhet a személyes találkozókra.

„Ígéretet kaptunk rá, hogy a Hlas kormánypárt kidolgoz egy törvénymódosítást, vagy akár egy új törvényjavaslattal áll elő, amely a szlovák földalap jogi lehetőségein keresztül oldaná meg a problémát. Még ha ez nem is jelentene teljes körű sikert, de jelentős előrelépés lenne az ingatlanelkobzások tekintetében” – részletezte a felvidéki politikus, aki szerint előrelépés lenne, ha az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezné azt a törvényt, amely büntethetővé teszi a dekrétumok megkérdőjelezését.

„Orosz Örs politikus és Fiala-Butora János ügyvéd is önfeljelentést tett, arra hivatkozva, hogy a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésével törvényt sértettek. A rendőrség azonban azzal az indokkal utasította el az ügyet, hogy a parlament által elfogadott büntetőjogi szabályozás értelmezhetetlen. Értesüléseink szerint az alkotmánybíróság is hasonlóképpen viszonyul a büntető törvénykönyv módosításához” – tette hozzá.

A Magyar Szövetség januárban jogi szakértők és civil aktivisták összefogásával indított petíciót, hogy rábírja a szlovák kormányt a büntető törvénykönyv vitatott módosításának visszavonására.

Ezt pár hét alatt több mint hétezren írták alá.

„Fennállt a veszélye, hogy petíciónk bűncselekmény tárgyává válhat, és ellenem is indíthattak volna eljárást, hiszen én is aláírtam – erre azonban nem került sor. Fontos, hogy az alkotmánybíróság is kimondja: a jogszabály alkotmányellenes. Elindult egy pozitív folyamat, és bízunk benne, hogy happy enddel zárul” – mondta Pandy Péter.

Orbán Viktor márciusban az Indexnek azt mondta: a Benes-dekrétumokat szabadon, helyesen bírálják nyilvános rendezvényeken, gyűléseken, de a törvény, amely büntetni rendeli, nem működik.

„Más minőségű lesz a helyzet, ha az első magyart jogi atrocitás éri, mert el merte mondani a véleményét egy történelmi tényről, de ilyen még nem történt. Örülök, hogy a helyzet nem rosszabbodik” – jelentette ki a miniszterelnök.

A portál felidézte, hogy tavaly decemberben került elő újra a szlovák politikában a Benes-dekrétumok kérdése, melynek lényege, hogy a II. világháború után a csehszlovák állam kollektív bűnössé nyilvánította a német és a magyar kisebbséget, vagyonukat elkobozta, és sokakat kitelepített vagy jogfosztottá tett. A Benes-dekrétumok ma is részei a szlovák és a cseh jogrendnek.